Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[I. NAP]. - Győri Erzsébet: A könyvtárak helytörténeti munkája az 1990-es évek elején.

GYŐRI ERZSÉBET A KÖNYVTÁRAK HELYTÖRTÉNETI MUNKÁJA AZ 1990-ES ÉVEK ELEJÉN „Azon nemzet, mely emlékeit veszni hagyja, ezzel saját síremlékét készíti..." Ipolyi Arnold Aki arra vállalkozik, hogy számot vessen az elmúlt időszak - mondjuk, az utolsó tíz esztendő - tárgyunkba tartozó történéseivel, szándékaival, illúzióival és még inkább a nagy elhatározásokból mára felmutatható eredményeivel, a helyből szerzett személyes információkon kívül, föltétlenül az írott forrásokhoz ülik fordulnia. Két - egymásnak kissé ellentmondó - ténnyel találkozunk e szakirodalomban. Az egyik, amivel szembesülünk, hogy a könyvtári szaksajtó - jobb szó híján mondjuk így - központi orgánumaiban igen kevés elméleti, összegző jellegű vagy problémafeltáró írást talál. Ugyanakkor a megyei, városi híradókban rendre felbukkannak tényközlő, híreket regisztráló, helytörténeti munkánkat érintő közlések. Üdítő kivételként találjuk meg a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című lap 1993 júliusi számában (25-32.p.) Bényei Miklós cikkét Hogyan tovább a helyismereti munkában? címmel. Ő is úgy kezdi gondolatait, hogy „... hol volt, hol nem volt... Volt egyszer, valamikor a hetvenes években egy sikeres tanácskozássorozat, ahol a helyismereti munka különböző kérdéseiről váltottak szót az érdeklődő könyvtárosok. Utoljára 1977 szeptemberében találkoztunk Kecskeméten" írja. Az általam nyilvántartott kronológia az utolsó országos konferenciát 1986. június 11-ére Szentendrére datálja. Igaz, már annak is nyolc esztendeje! Abban mindenesetre igaza van Bényei Miklósnak, hogy megszakadt a hetvenes évek rendszeresnek mondható konferenciasorozata. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy időközben született egy új műfaj: a regionális tanácskozás. Békéscsaba, Noszvaj, Szanazug, Velem, Leányfalu, Tiszafüred, Veszprém - mind-mind helyszínei voltak az elmúlt esztendők olykor jóízű, időnként kesergős szakmai találkozóinak. S arról se feledkezzünk meg, hogy 1990. augusztus 21-23. között megtartottuk Debrecenben a II. Országos Bibliográfiai Ertekezletet, ahol hangsúlyos szerepet kapott a helytörténeti tevékenységgel foglalkozó előadás, illetőleg a szekciókban folyó, időnként felszikrázó vitában is. E tanácskozásnak rövidített anyagát a Könyvtári Figyelő még abban az évben külön számban megjelentette (1990. 5-6. sz.), ám a vita teljes szövege és a szekciókban elhangzottak csupán kéziratban és floppyn hozzáférhetők a KMK szakkönyvtárában. Ha tovább vizsgáljuk az utóbbi időszak szakirodalmi publikációit, nemcsak számbeli csökkenésük és szóródásuk tűnik szembe, hanem hiányoznak nevek, pontosan azok, akik a hetvenes években konferenciaszervezők is voltak, vagy otthont adó gazdái a tanácskozásoknak. Közülük sokan más területre kerültek, mások végleg eltávoztak, s akik maradtak vagy újként kerültek a szakma e területére, nem publikálnak, vagy valami oknál fogva hiányzik a megszólalásra ösztönző közeg. Bényei Miklóstól kölcsönözve a 5