Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[I. NAP]. - Papp József: Helytörténeti kutatómunka Szlovéniában.

PAPP JÓZSEF HELYTÖRTÉNETI KUTATÓMUNKA SZLOVÉNIÁBAN Az 1991-ben önállósult Szlovéniában a múlt századba nyúlik vissza a helytörténeti gyűjtemények kialakulása. Német, illetve osztrák mintára átvett helytörténeti gyűjtésre a német Heimatkunde, Vaterlandskunde, illetve a Kunde Wissenschaft szó szlovén nyelvű megfelelőjének használatáról következtethetünk minderre. A kezdeti időszakban régiséggyűjtemények, múzeumok, könyvtárak s irattárak keretében folyt a helytörténeti anyag gyűjtése, míg az első világháború utáni időszakban szervezettebb formában indult meg a gyűjtés. A

II. világháború befejeződését követően külön törvény még nem foglalkozott a helytörténeti gyűjtemények létrehozásával, de számos nagyobb szlovéniai város könyvtárában igény mutatkozott arra, hogy összegyűjtsék, feldolgozzák és rendszerezzék a helyi vonatkozású kiadványokat - gondolva itt a primer és a szekunder helytörténeti könyvtári anyagra. Sajnos e tevékenység néha hosszabb-rövidebb időre pénz-, helyiségés káderhiány miatt a háttérbe szorult. Az 1970-es évek közepén a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár kezdeményezésére ismét napirendre került a helytörténeti anyag feldolgozásának és rendszerezésének a kérdése. Felhasználva a külföldön szerzett ilyen irányú tapasztalatokat, s alapul véve a ISBD(M) és az ISBD(S) szabványait, valamint az ETO-rendszert, a 80-as években megkezdődött az eddig összegyűlt anyag feldolgozása. A ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, mint a szlovén nemzeti könyvtár rendelkezik legnagyobb helytörténeti gyűjteménnyel. Itt kell megjegyeznünk azt, hogy 1920-tól a királyi Jugoszlávia létrejötte óta rendszeresen ide futottak be a köteles példányok. Ez a gyakorlat 1945 után a szocialista Jugoszlávia idején tovább folytatódott, mivel minden tagköztársaságnak és tartománynak volt egy nemzeti könyvtára. 1991 óta, amikor létrejött az önálló Szlovénia, ide érkeznek be az összes könyv, folyóirat és egyéb nyomtatványok köteles példányai. A II. kategóriába tartozó regionális (Magyarországon: megyei) könyvtárak is részesülnek a köteles példányokból, emellett a helytörténeti gyűjtés fő hordozói közé tartoznak. A helytörténész könyvtárosok egyik tavalyi szakmai találkozóján kidolgozták köztársasági szinten a gyűjtési hálózatot, tájegységenként elosztották a könyvkiadókat, a folyóiratokat, az újságokat és egyéb kiadványokat. Ily módon 10 helytörténeti körzet alakult ki. A ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár illetékes szakszolgálata lett a munka fő irányítója és szervezője, amely mint nemzeti könyvtár már évekkel ezelőtt felvette a kapcsolatot a külföldön, diaszpórában élő szlovének kiadóival és könyvtáraival is. A regionális helytörténeti gyűjtőfeladattal rendelkező könyvtárak között említenénk meg a maribori Egyetemi Könyvtárat, a ljubljanai bezigradi, valamint a celjei, koperi, Nova Gorica-i, kranji, Novo Mesto-i, Ravne na Korokem és a muraszombati könyvtárakat. Némely határmenti regionális könyvtárak pedig a hozzájuk legközelebb lévő olaszországi, ausztriai és magyarországi szlovén kisebbségek kiadói tevékenységét kísérik figyelemmel. A muraszombati Tanulmányi Könyvtár ily módon 37