Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[I. NAP]. - Zágoni Jenő: Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön.

megtalálható. Ugyanabban az épületben helyezték el a Bolyai Tudományos Könyvtárat is. A kettőnek együttesen 200.000 régi könyve van. Az osztrák uralom idején a Székelyföld gazdasági és szellemi élete hanyatlásnak indult. Mária Terézia székelyirtása elől Moldvában és más országokban kerestek menedéket. Az 1848-49-es szabadságharcokban és az 1851-52-es felkelésben a székelyek oroszlánrészt vállaltak. Gondoljunk csak Gábor Áronra., Gaál Sándorra, Czetz Jánosra., az ágyúgyárakra, a marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi székely vértanúkra, Petőfi székelyföldi útjára. A vesztett harcok után sokan Törökországban, Olaszországban, Angliában és Amerikában találtak menedéket. Czetz János tábornok az argentin hadsereg, a katonai akadémia megszervezője és a Térképészeti Intézet megalapítója lett, Zágoni Károly pedig az amerikai polgárháború hősévé vált, akinek egyik harci cselekményét a washingtoni Capitoliumban freskó örökíti meg. Orbán Balázs Törökországban tartózkodott a szabadságharc kitörése idején. Onnan 150 főnyi csapat élén sietett haza. A határőrök visszatérítették. Az emigrációból csak 1859-ben térhetett haza. Őt tartjuk a Székelyföld legjelentősebb helytörténészének. Előtte, Anonymustól Kővári Lászlóig sokan, sokat írtak a Kárpát-kanyar e vidékéről, de olyan alapossággal még soha senki. O gyalog és szekérrel bejárta a Székelyföld minden hegyét és dombját, települését. Jegyzetelt, rajzolt, fényképezett. Az így összegyűjtött adatokat az egyházak parókiáinak nyilvántartásával, illetve levéltári iratokkal vetette össze. 1868 és 1873 között hat kötetben jelentette meg a Székelyföld leírását, minden utána következő tudományos kutató, régész, történész, néprajzos legfőbb kútforrását. Az ő tevékenységének egy része a kiegyezés időszakára esik. Példájára is az egész Székelyföldön felélénkült az önszerveződés, a honismereti munka, ami számtalan oktatási és művelődési intézményben, negyvennyolcas történelmi egyesületben, újságkiadásban, gazdasági egyesületben nyilvánult meg. A Székelyföld népe hinni kezd saját erejében és szülőföldjének jövőjében. A fővárosban is élénk székely közművelődési élet bontakozik ki, melynek irányítói között találhattunk Orbán Balázs mellett több országgyűlési képviselőt, majd Benedek Eleket is. Budapesten olyan honismereti kalendáriumot jelentetnek meg, melynek színvonala ma is példaértékű lehetne. Gróf Mikólmre anyagi és erkölcsi támogatásával 1859-ben létrejött az Erdélyi Múzeum-Egyesület, melynek évenkénti vándorgyűlései között szerepelnek a székelyföldiek is. Ezeken helytörténeti és gazdasági előadásokat tartottak, a dolgozatok pedig tanulmánykötetekben is megjelentek. Az erdélyi magyarság közművelődésének és népjólétének fejlesztése céljából 1885-ben létrejött az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület). Az intézmény tevékenysége jótékonyan érintette a Székelyföld minden települését: népiskolák, közkönyvtárak, földműves iskolák alakultak, irodalmi, történelmi, tudományos ismeretterjesztő kiadványokat, útikalauzokat jelentetett meg. Évtizedeken át kiváló vezetője volt a mozgalomnak a háromszéki származású Sándor József. A milleniumi ünnepségekre minden székely megye monográfiákat, emlékkönyveket jelentetett meg, melyek felölelték a vidék életének valamennyi területét, és forrásértékűek a ma helytörténészei számára. Az első vüágháborúig még számos helytörté25