Házi Tájékoztató, 1943. október/1
1943-10-01 [1983]
Jábravetz os^h proD^gandatiT;i miniszter a müncheni döntésről és az első világháború utáni" o.-eh f-gyverkezSsrŐl. íaMi Bi/Oo 10 Z Prága ,tktdbor 1*/faagyar Távirati Iroda/ Moravets S»-ínneI f oson isKolr'igyi oréoaganda miniszter az 1938, évi •Minoheni dönt wgsel kapcsolatban érdekes cikket irt a'Pritomnost oimü oolUikai folydirn*- októbe i számába , A osah miniszter aik.'-.e azzal Ivezdocik^hogy a cseheknek soha sem volt különös öfD.iáre ,a-nikor az els3 vil^áhaboru vSgén a n.-tazetek önrendelkezéséről ^ xozdtek beszélni. Ekkor ugyanis minden józan e^ber előtt világossá vált 'hog % ' a cseheknek keresniük kell a ne>et nemzettel való* kiegyesést t amely az önrendelkezési'jognak megvalósítása er-etén öthatod részben fogja körül tv cseh neszetet, A oson történelmi, ••.: országrészeknek és azok lakó mainak ezáftar4nyára v lé utalás után,mely szorint a oson történelmi or Ságokba, belszanltva Por T osz-Sziléziát is> hétraillijá csöhhel szemben " nyclccillie német lakott, Morevoti miniszter r iegáll .pit ja,hogy 1938 eleián a .regszttnt 03eh köztársaságnak 15 r-illié lakos- volt, ennek ' azonban alig a. felét tet ék c-ak ki a csehek. Ha akkor ozt az igazságot valaki a szemünkbe mondót .a, - folytatja Moravetz miniszter oiüé nagyon dühösök voltunk ért?. Nem gondoltunk ugyanis? arra,hogy a szétesel i köztársaságot rtf-m % nemzetek . önrondelkazési jogának, ós nem a történelmi jognak i>z alapján teremtettek meg, hanem annak a'jogtalanságnak az alapján,amelyet Kozóp-3.irdpára az úgynevezett angoi-rr :ncia véaelom óimén zudit*tt.k yá. Világos volt,hogy elkövetkezik a béke- " szerződések á3 ezzel a . i csehszlovák n&tárok reviziója is,abban a pillanatban,amikor . - Közép-.-Mírdpában Qöötent az antonte bo folyása, A megszűnt köztársaság ab an a kezdeti fölénttési hib'ábnn szem védett,amely magában hordozta a pusztulás valamennyi baoilueét. A revizie valéb-j* elkövetkezett husz ejtendő után. Szülött öt évvel .1938 szeotember 29.-án Anglia és fr nciaorsaág b elegy ez4sávol a nagy Nénotl Birödalonhoz csatoltak a nénetlakta Szuaofal ' vidéket eo a müncheni üönté* .amely a Birodalom ée a maradék • ösehszlováfeia köz. tti hatá;. okat vonta ^eg, nem volt a oseh nemzeten elkövetett semmiféle bö ntett,hanem ezzel 3 úöntássel esnoán jévetették azt az igazságtalanságot, amelyet az -?lső világhácoru'után követtek el a ne>ie!')»l. Az 1938 november 2, A béosi d -ntássel viszont azokat a magyarlakta területeket it&éiték vis.za, Magyarországnak,amelyeket 19192ben osupán stratégiai és közlekedési szempontokból csa;pltak u volt osshszlovák köztársasághoz, Amikor 1919-ben Anglia és Franciaország 1 öcszeragasz " tották a cseh államot.amelynek akkor 14 raillié lakosa volt, aindez egedül csak stratégiai okokbél történt. Csehsdo3ráki!nak osak akkor volt toanis joga az élethez.ha jelenids katonai erőket tartott készültségben. Nálunk valakikor sokat beszeltek a pensz militarizmusról. Nagyon * kevés csehnek volt azonban tudomása arról.hogy mi 1920 után sokkai erősebe en fegyverkeztünk. ' mint 1914 előtt jk Német Birodalon.raoelynek akkor 67 miliié lakosra békében ötvennégy hadosztálya volt,nálunk viszont 14 Lilliö lakossá 14 hadosztály esett, Az áll.mi költségvetéö * negyedx á3zét a hadsereg nyelte el, A Kaina-vidék német katon-ii raegszal. lága után Franciaország nyomátára észnéltül fegyverkeztünk*. Kölucöiöket vet';ünk fel itthon és a külföldön. , • • t*'ft<Jl * /.-oly .köv/ i **** l^J^
