Házi Tájékoztató, 1943. augusztus/2
1943-08-16 [1980]
A Helsingin S^nomat angolszász-szovjet nézeteltérésről ir, Gya Pu/Í>7 He Helsinki, augusztus 16, /Magyar Távirati írod?/ A lielsingin Sanomat vezércikkében megállspitja, hogy a québeci értekezleten!? , katonai kérdések" kerülnek- ^ szőnyegre, de elkerülhetetlen, hogy politikai kérdéseket is megvitassanak. Angolszász és amerikai Iapvéleméiiyek szerint a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között nézeteltérés merült ftl az eurép?i > békét megelőző teendők kérdésében, Anglia és iim erika máris helytoleniti ugyanis, hogy a háború alatt a felszabadított területeken időközi kormányokat allitsanak fel. Inkább azt szeretnék keresztülvinni, hogy a nemzetek a béboru után szabadon döntsenek, Ezzel szemben a Szovjet már megalakította koszkvában az időközi bizottságokat,mégpedig Németország, Lengyelország és Jugoszlávia számára. Egyenetlenség tapasztalható ezenkivül a nyugati hatalmak és a SzovJ etunid között, k keleti területek nemzeteinek jövő problémáira vonatkozólag is, - irja befejezésül a lap, /^-fn&p, Kárpátalja politikai helyzetéra cikkezik R. Vozáry Al idár, Tud 0 VF/DR/Co 4" He Ungvár , augusztus 16. R. Vozáry Aladár országgyűlési kép ise 16 a Kázp áti ^ Hiradd vasárnapi ss-'mában cikaban foglalkozik a ruszinl kta terűié tek, Kárpit alj a politikai helyzetével.A cikk megáll piti >hogv i oseh megszállás előtt ennek a terüJ.otnok a né.e, a ruszin tömegek a politizálást legfeliobb hirb^l 'ismerték és egy-egy követválasztás idejár gyakorol fel k.A csehek voltak azok,akik meghunositották őzen a területen a politizálást, 0 csohek voltak- azok, akik kenyér helyett politikát,ajságc^kat ^oltványokat, programmfüzetőket raktak a ruszinok sztilára.a cseh uralom n^m egészen nuaz esztendeje alatt tizenegy különböző v'lasztás zajlott le Kárpá^ánia politikai partoV cgész.öor* burjánzottael az országrészt s minaenw valamire való faluban parttikáréágok dolgoztak, í ize iáé .hivatásos agitátoroké :.l, szervezők .©1, , Megáll pitja cikkében ezután R.Vozáry m ' Aladár hogy a rusztnsígn k az anyaországhoz való visszatér sével merőben megváltozott a helyzete és érdeke is.A ruszinságnak sem nemzeti jellegét sem anyagi bol atfgiilását nem kell féltenie Buutpe st tői,mint egykor féltette éti védte az őt elnemzetiotleniteni és beolvasztani igyeb ő Prága*tál, Bz volt eddig a józrn helyzetisrev t^ssülte feli cg ás és gyakorlati követtezményejhogy Kárpátalján szünetelt a politikai élet. >l mai köri.lmények -azonban - folytatja fejteget ésoit R, Vozáry Aladár cikce, amikor az ellenséges külföldi propaganda mérgező htásával mindinkább beszivárog hozr.ánk, azt teszik szükségessé, hpgy 3 r.azinság körében is sürgősen meginduljon az egészségos politikai munka, elsosorb n a hivatott és hivitásos vez<= tőknek a n'ppel való mindsürllbb és átfogóbb találkozása, eszmecseréje, ruszinság hivatott vezetői részéről meginduló felvilágosító .helyzetismert;tő,egészséges politikai-mozfe lomba bele kell k pcsolódniok az illetékes magyar tényezőknek is.Szeretittol,tapintattal és még n látsz-tát is tar. Ive " v aanak,nintha itt <íu,gya:>o-Si utasról vonna szó,ATI/ ^ r *^K
