Házi Tájékoztató, 1943. május/2

1943-05-18 [1976]

A Gariista magyar megnyilatkozásokat idéz a kisebbségi kérdésről* Réh D/GÍ7 P o z s c n y , május l§./U»Tar Távirati Iroda/ A Gárdista vasárnapi számában "dUről beszélnek és irnak Magyarországon n oimli eikksorczatfcbna a nemzetiségi, kérdéssel foglalkozva, idéz több errevonatkozó ZE gyar ma.-ny itat kos zást, 3Is5sorban idéz Zathureozky gyulának az ün-arn cint folydirat áprilisi számában megjelent »ikk'bői, amely elismeri, hogy a kisebbségi kérdés Magyarországon súlyos prcblámaas róla jót is.rosszat ís lehetne mondani. Hogyne U gyarorszáp- valóban ellenségesen viselkedett volna*kisebbségeiv I szemben - idézi a Gárdista Zathureezky cikkéből - ha azokat tényleg asszimilálni vagy elnyomni akarta vclna

f akkor Magyarország területén sohasem ketetkeznetett volna Nagyrománia, Jugoszlávia "vagy Szlovákia s ilyen nagy német kisebbség sem létezhetnél-", A magyarok ezek szerint sohasem voltak a kisebbségek ellenségei- irja a Gárdista - és nem is akarták őket asszimilálni, gót a magyar felelős körök tudtával és beleegyezésével uj népcsoportok is keletkeitek, így például neaosak szlovákok vannak Magyarországban, hanem szlovfakok is , nemcsak szerbek és horsátok,hanem bgnyevácok . sokáeok, murcköziek, vendek stb, , tehát több mint egy tueat különböző nemzetiség él Magyarországon, Szék szerint Magyarországon ugy nőnek a nemz«éiségek,mint eaő után a ómba. Arra a kérdésre azonban hogy mi az oka ennek, Magyarországon sem tudnak felelni.A Pester Lioyd április lb-i számában Pattantyús Géza tollából szarmázó s a kisebbségi problémával foglalkozó eikk szerint Magyaroiszágon biatositották a magyarság politikai túlsúlyát; a valóságban azonban ez csak fikció volt,amellyel a nemzetnek csak a biztonság érzését akarták megadni, hogv minden erejét a politikai oéjok elérésére fordíthassa, A Gardistavezután hivatkozik Nagy Jcrenc képviselőnek a narlamentbeji december 2rén elmondó t beszédére is , SEB Ívben kijelentette.^, ^/senki sem tagadhatja azt y P tényt, hogy'egy nemzet sem mondhat le asszimilációs jogáról. Egy nemzet,amely lemond erről a jogáról, saját magát itali el és nem tekinthető többé képesnek arra, hogy asszimilálja a saját területén élő nemzeteket. az Idéz ezután a Gárdista Ullein^Resiezky Antal sajtófőnöknek ezeréves eszméről irt cikkéből, tov^bbáe Kárpáti Híradónak március llfi számábanj£.Európa és a magyar nemieti eszme" cimli cikkből, majd több aáe . a nemzetiség kérdésre vonatkozó magyar megnyilatkozást is megemlít,iey idéz dr, Kiéri Jánosnak a Mátyás király szüle tésének 50* iéees Jubileuma alkalmabál mondott beszédéből is, Mindezekhez kommentárként a kővetkezőket fűzi hczzá; fljgyha mindezt összefoglaljuk és megfelelően átgondoljuk, • további magyarázatra nimos is szükség,Végül is , Szlovákiában ma mám nmes egy télen szlovák sem, akinek ezeket a dolgokat meg kellene^aagyaratni, / megjelent