Házi Tájékoztató, 1941. november
1941-11-03 [1953]
Fü Na/™n 7* Bukarest, november 3 ./Magyar Távirati Iroda/ Az Actiunea november elsejei számában azt irja. hogy a románság bölcsője a Kárpátok ive a Tiszáig és Maramarosig, dél felé pedig a Bánságig terjed. A románok innen terjedtek szét tovább az alföldekre, délre és keletre, a Búgon tulig és legalább egész Magyarországon. Később a Dnyeszter, Tisza es Duna közé szorultak. Románia történelmi hivatása őrt állani az ázsiai határon, a Búgnál vagy azon tul, acw>».ft«ri4 «s»rlnl tudnak, Fü Na/Wn Bukarest, november 3 ../Magyar Távirati Iroda/ • Bratiahu György "I.Ferdinánd Romániája'' cimmel pénteken este előadást tartott a rádióban. Hangoztatta, hogy I.Ferdinánd Romániájának határai élénken élnek minden román lelkéből-. E határok nem elhamarkodott határozat alkotásai voltak. Alánjai n román nemzet létének és múltján \V. rációjában vannak. A román nép bar 'oilóűböző uralmak alatt élt, ösztönszerűen érezte, hogy osakoe határok fel éhek meg természetes egységének. A románság erezte azonban, hogy hivatásának csak a románok által lakott területek egységesítése által felelhet meg kellőképen. Ez az eszme a mostoha idfk ellenére mind erősebbé vált. Az 1919 évi határok nem voltak rögtönzés eredményei, sem pedig a szerencse játéka, azok természetes folyamat megtestesítői voltak a Tiszától a Dunáig és a Fekete-tengerig. Az 1919-es határok nem hogy tulmentek a románság etnikai határain, hanem ellenkezőleg sok románt magukon kivül hagytak. Ha a határok az etnikumot követik, a románok vitathatatlan joggal követ élhették vo Ina a Dnyeszteren, Búgon és Dnyeperen tul maradt százezrekre rnenö románságot l a SzerMában, a Timok és Morava völgyében élő románokat, a Bulgáriában élo több mint százezer románt, valamint a Tiszáig huzodő Mezőségen szétszórt román falvakat. Románia azonban nem kérte ezt, hanem QF: k azt, hogy a szomszéd államok hozzá hasonló mérsékletet és áldozatkészséget tanúsítsanak a bóka és a nemzet szabad fejlődése érdekében. E határok minden darabjáért nagy küzdelmet kellett folytatnia a béketárgyalások alatt a románokrak. Nyugat felé a határoknak a Tiszáig kellett volna huzódniok, de az illetékesek figvelembe vették a Debrecen környékén,élő kompakt, magyar tömeget és megegyezéses határt kellett elfogadniok. Éppen igy történt a Bánáttal is, f»ar annak idején rendezett nészavazás többséget hozott volna Romániának. Bratianu végül a hősökről emlékezett meg, hangoztatta, a román .katona .maga előtt latja azokat a határokat, amelyeket a román nép dunai és kárpáti származása vont meg, mert el nem vesző igazság az integritás és a függetlenség. Fü Na/Wn 7? Bukarest, november 3./Magyar Távirati Iroda/ j A Transnistriálban elesett román nősök temetőjében tartott ünnepségen Alexianu kormány zó hangoztatta, hogy a becsület mezején ki-» ontott román vér a haza védelméért és fejlődéséért, a határok felszabadításáért és valamennyi román egyesüléséért folyt. A románok lelke megacélosodik.a hit ós becsület tüzében, hogy kész legyen ann^k a nagy parancsnak teljesítésére, amely legyőzhetétlenül él min^aok szivében, akik románul beszélnek és ereznek.
