Házi Tájékoztató, 1941. október
1941-10-09 [1952]
G D/VV HO B U k G r c s t , október 9,/Magyar Távirati Iroda./ A bukaresti lapok közlik azt a cikket, amely a nassegna Italo-Romana cimü olasz folyóiratban jelent meg Gino Lupi tollából válaszként Mainardi olasz irónak,az Itália et Ungfleria cimü folyóirat szerkesztőjének cikkére, Mainarái cikkében azzal vádolta meg Gino Lupit,^ hogy amikor a románokat pártfogolja, olyan ügyet védelmez, amely nem országának ügye . Lupi válaszában azt irja, hogy ugyanezt mondhatna p is a fentemiitett olasz köziróról. A a bizonyos, hogy Olaszországnak és a tengelynek egyaránt érs&eke, hogy Románia barátja legyen, annál is inkább, mert a román nép mindig .barátja volt az olasz népnek. A két nép közötti távolság volt az akadálya annak, hogy nem ismerhették meg mélyrehatóbban egymás országát. Olaszországban azonban sohasem táplált senki gyűlöletet vagy haragot, sem nem érzett esetleg lebecsülést Románia iránt. Ilyen lebecsülést most egyfIa*^t5ÍJxd^££ÍJÍ hirverés akar Olaszországban kelteni. Ezt a hírverést károsnak és vétkesnek lehet nevezni, különösen éppen most, amikor a románok férfiasan harcolnak az olasz katonák oldalán az európai civilizáció megmentése érdekében. Lupi cikkének t ovábbi részében Fali '-"..j.-:. Endre magyar nyelv- és politikai atlaszával foglalkozik, amely szerinte igen merész propaganda és nem tartja tiszteletben a történelmi és statisztikai adatokat. A romániai kisebbségek kérdésére kitérve kijelenti, hogy továbbra is kitart eddigi álláspontja mellett. Foglalkozik ezután a moldovai is munténiai idegen etnikai csoportokkal, majd kitér az erdélyi románok történelmi ."x-: V-~ *• - jogfolytonosságira Rossner ás Gamilsegg...professzorok tanulmányaira hivatkozva. Rátér arra a veszélyre is, amelyet a román-magyar viszony elmérgesitáse rejt magában a túlzott propaganda következtében s a következőket irja: Románia, amely együtt harcol a magyarokkal, eddig nem kapott mást^csak jogtalan és durva támadásokat, amelyekre a politikai opportunitás parancsoló szempontjai miatt nem válaszoltak sem a románok, sem azok, akik a román kérdéssel foglalkoznak. A cikk végül hangsúlyozza, hogy a történelmi valótlanságok szétkürtölése ma időszerűtlen, mert megakadályozhat egy szolid és gyümölcsöző barátságot, . G D/Yv He B u k a r e s r , október 9, /Magyar Távirati Iroda./ A Porunca Vremii válaszol arra a kérdésre, hogy mit keresnek a románok a Dnyeszteren tul. Nagyon egyszerű a válasz, irja a román lap, - történelmi és etnikai jogainkat. Bz a háború nem teremt ujabb jogokat, hanem a meglevő nemzeti jogok elismorésének a háborúja. Románia határai addig terjednek, ameddig csak románok élnek. Senki sem frudj pontosan, hogy mennyi a külföldön élő románok száma. Egyesek 20 millióról beszélnek, de. minden bizonnyal még több a számuk, ha hozzászámítjuk még azt a pár milliót is, amely már elfelejtette a román nyelvet. Európában nincs nyelvileg egységesebb nemzet a románnál. Románia történelmi életterét most valósítja meg a Dnyeszteren tul.
