Házi Tájékoztató, 1941. szeptember

1941-09-01 [1951]

Qf Af/Na AL % e w York, szeptember 1./Reuter/ ' ** Roosevelt elnök hétfőn a következő rádióbeszédet mondetta? Ezen,a szünnapon a szabad munkások és munkásnők jegajt .ünnepeljük az Egvewült Államokban. E jogok megóvása most életbevágóan fontba nem csupán nekünk,- akik azokat élvezzük, hanem a keresztény civilizáció egész, jövőjének. Az amerikai munkásosztály jelenleg óriási felelősséget hord a vállain, amidőn arról van szó, hogy a háborúk közül ezt a legbrutálisabbat és legborzalmasabbat megnyerőjük, gyárainkban, .11. : üzemeinkben, f/igvYey*> műhely einkban rendkívül nagyarányú fegyvergyártást végzünk. Ezeket á fegyvereket éjjel-nappal szállítjuk a tengereken túlra, légi uton a világ valamennyi harcterére s ezenkívül az Egyesült Államok a demokrácia megóvásáért eddig soha nem létezett nagyér ej ü, uj fegyvereket találtak fel és' tökéletesítettek. -Miért tesszük mindezt? Miért szántuk el magunkat, hogy egész ipari erőfeszítésünket olyan háború* 'i folytatásának szenteli ük, amely valójában eddig még nem érte el partjainkat? - Nem vagyunk harcias nep. Sohasem kerestünk katonai dicsőségeket. Támadó vállalkozások bemunkét nem érdekelnek. A fosztogatás . ." bennünket nem érdekel, mint ahogy a diktátorokat érdekli. Semmiféle nemzettől egyetlen hüvelyknyi területre sem vágyakozunk. Hatalmas erői eszi tásllnk és ezt az erőfeszítésünket sugalmazó cél kizárólag annak tula Idonitandó, hogy fenyegetve érezzük magunkat azáltal, hogy Hitler kísérletet tesz a világon faló erőszakos uralomra. - Jogainkat őseink fektették le a harctéren, majd nagy áldozat árán megvédelmezték., ttégpecig nagy sikerrel raird a saját földünkön levő csatatereken, mind pedig külföldi országokban és a tendereken, az égisz világon. Tört ér etünkben sohasem volt olyan korszak, amikor az amerikaitok ne lettek.vóina hajlandók arra, hogy szabad emberkkkén.t felkel"' enek és harcoljanak jogaikért* A rendkívüli nemzeti szükségállapot idejében volt e y tény, amely világosan és döntő raő- on megérttette velünk, hogy valamennyi jogunk egymással függő viszonyban van. A vallásszabadság üres' szólam lenne? szólásszabadság nélkül és a szabad munkára vonatkozó jogok, amelyeket jelenleg élvezünk, nem tudnának fennmaradni a szabad vállalkn^ási jogik né

1 HÜ. Áz amerikaiakat ez az elpusztíthatatlan szál fűzi össze: . érdekek, kiváltságok és alkalmak eavmástól való függősége, a jogok egymástól valc p etlensége, minden rendű és rangú eriberek, fajok, vallások, foglalkozások és politikai doktrínák egymástól valö függősége. Xr-y tudtunk szembeszállni az ellenséggel, így tudtuk lefegyverezni az ' ellenséget, aki azt hitte, hogy elválaszthat bennünket egymástól, legyőzhet bennünket belülről* EÜ őrségeink jól tudják, hogy erős haditengerészetünk van, amelynek ereje növekedőben van, ".lói tud.vfk, hogy mi'dadig, amíg az angol, hol"* and, norvég, orosz, haditengerészet fennáll, eg fittesen tudják szavatolni a tengerek szabadságát. Ezek az ellenségek jól tudjak, hogy ha ezek a haditengerészetek megsemmisülnének, az amerikai haditengerészet sem most, sam a jövőben nem tudná fenntartani a teng.erek szabadságát az egész világ ellen. Ezek az el lenségek jól tudják, hogy hadseregünk általános ereje napról-napra növekszák, hogy ma a csatákban a legfőbb amerikai katonák az amerikai ivar munkásai, munkáltató'-: ós munkavárai ők különbség nélkül. /Folyt, köve/