Házi Tájékoztató, 1941. augusztus
1941-08-30 [1950]
Qf Si/Si/B Vé /3d*n b ?zé4íolyt./ Legfrissebb értesülés im, amelyéét ma reggel aptam, amidőn Hagytam 3 külügyi hivatalt, arra matatnak, hogy Irán la.^ssága mind nütt nagy SÍ rutától fogadja a brit ősapátokat. Az. simult naookban London, koszivá és T he» rán diplomáciai tárgyalásban állt rgymássa?. A' szovjet és a brit ..ormány té» kálotcsen egy-tért egymással s az iráni i ormány rövidesen meg fogja ism.rni a ..iszabtüó i Itét. 1 t. N.-m üságosan r ndkivüli :k s tormása tesen esak átmenetiem, ^ost p-dig keid tirj SSS:R VVÖ'Í elé világosén, mi is 4...tálában a mi álláspontunk: 5 mmifále törülti - ^vetélésünk ninos Iránnal sz.'mbjn, njm Kívánunk egy talpalatnyi iráni fid t s-m; s m mi nea a »aruak. som orosz szöv;tség-sünk , elcsatolni valamit is abbéi a területből, anelyet csapatain: most m.gsz'ülva tartanak. A brit és szovj t kormány szám tála* szer biztosította az iráni lormányt, hogy tiszteletb.n akarja tartani Irán peliti.ai függetlenségét és t rületi épségét, "Szt a otol^z-ntségün/et hangoztattuk szövetség sünk, Törökország -.rmanya és a szomszédos államok : lőtt is, 3f a ..ötelesíftségünk továbbra is érvényben marad. Mihelyt a háborús .örülmények 1-he tővé t szik, kivonjuk hadainkat Irán t rül térőt. 'Izután aat a reményét hangoztatta, hogy az Imult hatok zavaros eseményeiből szorosabb barátság fakadhat Irán és a szöv tség.sok főzött. Mi Sim szerezne nekünk nagyobb 5*öm-t ~ mondta Eden. Jól tudjuk, hogy az ,rős. függ-tlen Irén a közép-keleti hlyzet megszilárdulásának lény ges nUo.ttfeleBe.4ea pályázunk sea az iráni földre, s m annai gazdagságára. Iráni oálunk a beréti együttaüköőés, n?» fedig el>nságes m-gszállas. tleleiszert fngunk küldeni hadainknak m$g ai iráni népnek is. kind^nt megteszünk, ami módúmban áll, hogy • enn/itsünk az iráni nép helyzetén. Reméljük, hogy ezentúl .gvmással egyetértésben dolgezhu tunk. Ezután a szovjet-lengyel m gáilapodásról, majd p"di« a Törökországnak tett közös brit-sz^vj t nyilat ozatrél szélt, s mjgállapi* totta, hogy wagybritannia mel?g ; n fogadta a szovjet kormánynak azt a két «egnyilvánulasát,. mert az a két ország - Lengyelország és Törökország • Lülönleges kapcsolatban áll Waeybritsnn iával: Nagybritannia kölcsönbe senálynyujtási egyezményt kötött mind a úét országgal. L ngy.lország ás Töre'kerszág földrajzi helyzeténél és n mz ti kiválóságainál fogva arra hivatott* hogy 9 háború után fontos sz repet vigyen a nemzetközi ügyekben. A Churchill és Roosevelt történelmi találkozóién elhangzott nyolc pont fogia meghatározni a háború utáni világ ;lvi alapjait* «* folytatta 3aon. A ..ét államfő nyilatkozata alkotmányi-vél mindon szabad nemz.t számára: m gáliapitia az elvedet, amelyek egyformán érvényesek minden nagy és kis nemzet számara ; aizár minden egyeduralmat vagy olyan övezeteket, amely síiben bármely nép v zető helyzsthez juthatna, l-gy-n az keleten vagy nyugaton. A háború utáni világnak szikség^ 1 sz mindnyájunk együttműködésére. Amidőn Roosevelt és Churchill találkozott az i*tlanti-teng,ren, n^mcsttpáh két nagy ember találkozott, nemcsak fcét nagy nép fésülése volt; ez több v^lt. mint ujabb lépés a nácizmus számára elkészített sir felé. íz a találkozó kinyilatkoztatása volt anna&, hogy nekünk is meg vannak a bék terveink éppúgy, mint a haditerveink. ^ /Folyt.liiöv./
