Házi Tájékoztató, 1941. február
1941-02-14 [1944]
Se Lá/Vv ^ Bern, íebruár 14. /Bagyar Távirati Iroda./ A Neue Zürcher Nachrichten Churchill beszédével foglalkozva megállapitja, hogy néhány nappal ezelőtt egy svájci lap.evDie Tat hirt adott arról, nogy a németek egymillió katonát összpontosítottak Romániában. A lap budapesti tudósítója, Bessemer , rámutat arra, hogy ezeket csak Magyarországon keresztül szállították. Hivatalos magyar helyen mosolyogtak e híren, mert ilyen nagyarányú csapatmozdula.'tokat észre kellett volna venni a pályaudvarokon és s magyar fővárosban, ahol pedig semmi ilyesmit nem láttak. Churchill beszéde során emlitéstajett Magyarországról is olyan értelemben, mintha már nem volna önálló állam. Az 1938. évi szeptemberi válság alkalmával - folytatja a lap - a volt angol miniszterelnök Chamberlain hangsúlyozta, hogy az "ott lent" levő népeket nem is ismeri. Utódja azonban ugylátszik szintén nem sokat tud az ottani népekről, különben nem siettek volna Londonban éppen a legmegbizhatatlanabb államot garantálni és a brit világbirodalom egész delkeleteurópai politikáját éppen Romániára alapozni. Londonnak tudnia kellett volna, hogy a Romániának adott kezesség Moszkvád és Berlint egyaránt ingerli, mert Szovjetoroszország sohasem mondott le Besszarábiároi, Németország pedig ellátásának biztosítására a békét kívánja fenntartani a Délkeleten. ' % . érthetetlen a Magyarországgal szemben alkalmazott elítélő megjegyze«. Usak nem azt várták Londonban, hogy M agyaror szág feladja évtizedes politikáját 4e Anglia mellé áll,, mikor 1921-ben Magyarország koronás királyát angol hadihajón hurcolták el, miután Anglia a boiseviki uralom bukása után egy neki tetsző kormányt kényszeritett a magyarokra, és husz évvel a trianoni békeparancs után annak a Romániának garantálta határait, amely 1918-ban a legnagyobbrészt rabolt Magyarországból. Londonban a legkisebb megértést sem tanúsították Magyarország iránt. Churchill egy csehszlovák kormányt is elismert ugyanakkor, amikor a Felvidék egy része visszatárt Magyarországhoz. .iry -A aagyar.külpolitika egyenes ás teljes magyar irányt követ. Mas erdeket , mint a magáét nen ismer és ^eggí. hatalom eszközéül sem szolgai. Magyarországon vannak politikusok és rétegek, amelyek Anglia iránt rokonszenvet éreznek. Ma azonban a realitás a mértékadó. A magyar külpolitika vezetését most olyan diplomatára bizták, akinek volt --lk-lma megismernie az angol népet, az angol politikát ás az angol pszihet. Bárdossy László londoni állomáshelyén megkísérelte. hogy megértést teremtsen Magyarország ügye iránt és barátokét szerezzen számára. 0 bizonyara nem ellensége Angliának, de ő is csak magyar külpolitikát fog folytatni és elődje nyomát fogja követni. *i * H ^ Jf m ?4 r;r Külügyminiszter kialakult jellemű, erős akaratú személyiség. Amiként Maryarorszac nem hűbéres állam, époly kevés sé olyan miniszter Bárdossy László, aki becsületes meggyőződése ellen cselekdnek. Mar mint sajtófőnök eredményes harcot folytatott a cseh propaganda ellen. Bárdossy telje s értekü harcos, örökös mosollyal az arcán, mini a japánok. Londonban megtanulta ezt, hogy mit nem szabad tenni, Bukarestben pedig a diplomácia magas iskoláját jattá ki. -zemmel kisérte. hogyan gabalyodott bele a. román nók saját halójába és bátorságával, valamint ügyességével segített Erdélyt kimenteni ebből a hálébőT. & "
