Házi Tájékoztató, 1940. december

1940-12-31 [1942]

o- Pa/Pa/Ln He Nagyvárad, december 31. A román rádió vasárnap éjjel német, olasz és francia nyelven előadást tartott az erdélyi városokról. Az előadás német iróra való hivatkozással azt akarta bizonyítani, hogy az erdélyi váiosok nem magyar alapitásuak, továbbá, hogy a magyar uralom idején a romá­nokat nem engedték be a városokba és ez volt az oka annak, hogy Er­délyben kevés a románlakta város, A Nagyvárad cimii lap most nyomatékos cáfolatul feleleve­níti néhai Karácsonyi János püspök, a nagy történetíró cikkét, amelyet erről a témáról 1927 májusában irt az erdélyi magyar lapokban. Karácsonyi János neves német tudósok adatai alapján iga­zolta, hogy a románok nemhogy Erdélyben, de még a régi királyság terü­letén sem építettek városokat, mert kóbor pásztornép voltak. Hivat­kozik Karácsonyi János egy XVI. századbeli müncheni utazó feljegyzé­seire, aki az egésa román fejedelemségben csupán két várost talált. Más idegen utazók feljegyzik, hogy a románok kizárólag pásztorkodás­oól éltek és csak a hegyeket lakták. Maga Jorga idézi egy görög utas elbeszélését, aki azt irja, hogy az oláhok vad emberfajta, akiknek juhnyájaik és barmaik vannak. Reichersdorfer szász diplomata 1525-ben olyan jelentést küld haza, hogy Erdélyben a szászok, a székelyek és a magyarok között csakis falvakban laknak a románok, mert a román mint pásztornép egy­általán nem óhajt városokba költözni és egyébkent is semmiféle emberi törvénynek nem engedelmeskedik. /Teygand professzor lipcsei tanár pe­dig nemrégen kimutatta, hogy a latin nyelvbal származó román szavak mind a pásztorélet körül forognak. Minden bizonyiték amellett szól, hogy a románok a XIII-XVI. században nem is lehettek városlakók, meri főfoglalkozásuk ezt nem engedte meg. Nem helytálló tehát a román rádiónak ez a propa­ganda állítása, hogy a magyarok kikergették őket a városokból - fejezi be cikkét a lap. /MTl/ o- Pa/Pa/Ln He Marosvásárhely, december 31. Néhány héttel ezelőtt a román határszakaszon vasgárdista ellenőröket neveztek ki a határszakaszok ellenőrzésére az ott lévő Ka­tonai parancsnokságok fölé. Ezt a rendelkezést később visszavonták, most azonban újból életbeléptették. Vidrátszeg és Kerelőszentpál román határállomásokon egy Suvinescu nevü vasgárdista vezető állomásozik, aki mindig jelen van, amikor a női utasokat személyi motozásnak vetik alá. A női utasok mo­tozását egy cigányasszony végzi és Suvinescu mindig végignézi, amikor a nőket a motozás során levetkőztetik. /MTl/ C-o- Ha/Ln London, december 31. /ivúgyar Távirati Iroda/ A lapok ma már komolyabban veszik a délkeleteurópai német csapatmozíulatokról szóló hireket, amelyeknek nagy teret szentelnek. Különösen kiemelik a magyar mozgósitást, amelyről első oldalon feltű­nő cimekben számolnak be• Egyes lapok közlik azt a feltevést, hogy a romániai német csapatok megerősitése gazdasági érdekek biztosítás ; ra, vagy a Vasgárda fékentartására szolgál, de általában nem tartják kizárt­nak azt a lehetőséget, hogy Jugoszlávián vagy Bulgárián át történő és Görögország felé irányuló német támadásról l.sz szó. Mindamellett visszatér az a gondolat, hogy az egész balkáni német akció - amint a Times irja - csupán gigantikus blöff és a németek tulajdonképpon másutt szándékoznak támadni. 0BSZÁC.OS LEVÉLTÁR I .n * K. szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom