Házi Tájékoztató, 1940. november

1940-11-22 [1941]

, - - Qf Lá/L Vé A Pauter-inda Hal 1-szolgál?tg november 22.-i 21.20 órás adásában budapesti kaltazésü hirt közöl, amelyben isrjerteti Teleki Pál gróf miniszterelnöknek a kormánypárt tagjaihoz intézett beszédét, amelyben kijelenti, Magyarország kész az uj Európa megalko. tásáárt tígylittmunkálkodni, mert - mind mondotta - "uj világ küszöbén állunk*. 3eml eges dipioiLác iái közök. •. hangsúlyozzák, hogy amig e magyar sajtó a tengelyegyezmény politikai jelentőségéről ir, amelyben Magyarország eddig is részt vett, a német lapok az esetleges Katonai következményekről beszélnek. A nám.-.t követség budapesti lapja, a Deutsche Zeitung, hang ózta tja , hogy az egyezmény nemcsak politikai tényez'', hanem katonai szerződés is, eme.ly szigorúan meghatározott köte löze ttségekke 1 jár. Qf Lá/L Vé Kairó, november 22. /Reut.-.r./ A királyi légi haderő b ombázói c sütört

; kön ;>''v.. támadást intéztek az albániai T epe la ne ellen. A károkat nem lehetett pontosan mwgállapitani. -Az ellenséges területek fölött felderitő repülésekre került sor. h repülők pontos adatokkal érkeztek vissza. k novambar 22.-ére forduló éjszakán 3engházi, Berka és Benina allén éjjeli támadásokat intéztünk. Bengházi bombázása során e bombák három na jó köz-lében zuhantak le, amelyeket előzőleg is magtára dtunk: a vámházat telitalálat érte. Ügy nagy épületet szintén bonbatalálat ért, Berkában egy kaszárnya kigyuladt. Benináben a bombák a földön fakv$ repülőgépekben tettek komoly kart. Olesz-Köletafrikában Gurát, Massauát és Asmarát támadtuk meg az éj folyamán.A2. ellenséges bombázók nagyméretű bombákat dobtak Pert ozudánra. A bombázás károkét nem okozott, emb rekben sem esett kár. Az angol vadászgépek küzdelembe akartak bocsátkozni az olaszokkal, de az^k kitértek a h°rc elől. Valamennyi gépünk visszatért •/ÜTI./ -o- D/L/L Vé .Athén, novembar 22. /G-örqg Távirati Iroda./ Korica városa, amelyet a görög csapatok nemrég foglaltak el, nemese k lakossága, gazdagsága s kulturális élete szempontjából első városa .Albániának, han^m elsőrendű fontosságú közlekedési * . " . csomópont is, mivel mintegy hidat alkot Epirusz és Macedónia között. Korieat a g r 'gseggel a történelmi és kulturális kapcsolatok egész sart* zata köti össze. 1821-ben, a görög függetlenségi harc ideién katonákban és pénzben G-örögorszégba jelentős segitséget küldött. A »örög csapatok elscizben a balkáni háborúk folyamán 1912. -december 7rln foglalták el, a négy évig görög igazgatás alatt maradt. Mint görög irodalmi központ Janinával versengett. Az elsőgjörög iskolát 1714-ben elepitötták Koricában.A balkáni háború előtt Koricanak hetvenkét iskolája volt, 8345 görög tnulóval, akik közül 2380 magában Koricában lakott .*»zt a virágzó kulturális életet az olaszok egy csapással megszüntettek, az iskolákat sorra bezárták. De a görög kultúra lángja sohasem szűnt meg lo^bogni azen a vidékem s ma főnixkent támad fel poraiból./MTI./