Házi Tájékoztató, 1940. szeptember
1940-09-28 [1939]
G Áf/Ho QA B u k a r e s t , szeptember 28. /Magyar Távirati Iroda/ A Neamul Eomanesc foglalkozik Gsáky A&tván gróf külügyminiszter nyilatkozatával, és azt irja, hogy a magyar külügyminiszter" nyilatkozata többet képvisel, minő saját országának álláspontja. A külügyminiszteri nyilatkozat azonos Románia azon' álláspontjával, amelyet husz éven keresztül állandóan hirdetett. A gyulafehérvári negygyűlést megelőző tanácskozáson^ 1918 november 30-an' kijelentették, nogy Románia nem folytat bosszúhadjáratot, senkivel szemben és a legteljesebb' szabadságban részesiti a területén élő összes népeket. Mit kérhetnek még ezekutan Eoíjréniátől? De mit kérhetnek főleg a turnu-severini tárgyalások és a bécsi döntés után?Románia megértőnek mutatkozott azokkal szemben, akik egy évezred óta csak gyűlölettel vannak eltelve Románia iránt. Románia megértette, hogy szolgálnia kell a délkeleteurópai békét, de egyben han goztatta azt is, hogy/a románia és Magyarország közötti teljes Kibékülés csak lakosságcsere árán valósitható meg. Még ma sem tudjuk, hogy mi lehetett az, ami ezt a megoldást megakadályozta, mert hiszen ezt az elvet, mint a turnu-severini tárgyal ásol? alapját fogadták el."Azt sem t'dhatjuk, tergy mi késztette a bécsi döntőbirákat arra, hogy Középeurópában egy uj krokodil-, vagy kolbászállamot kreáljanak, "mint ahogy Mussolini minősítette Gseh-üzlovákiát, amelynek teljesen azonos kinézése volt a mai Magyarországéval. A nemzetközi helyzet ma nem engedi meg a lakosságcsere azonnali végrehajtását. Erre esetleg később kerül sor. Mi,románok legalábbis reméljük ezt. mert nem tudjuk elfelejteni - és ez az egyetlen hibánk,- hogy 1,400.000 román £l"a becsi döntés által megvont határainkön tul Mi mindig azt hangoztattuk, 1 - amit Gsáky x stvan gróf külügyminiszter is mond. Mi bosszúálló aktusokat még a forradalom idején sem követtünk el, Nem hangzott el részünkről semmi ellenséges kijelentés Magyarország ellen s nem bosszultuk meg magunkat a magyarokon. Továbbra is fehtartjuk a Eurnu Severinben és a bécsi döntés alkalmával hangoztatott javaslatunkat: a Magyarország és Románia között végrehajtandó népcserét,"mert részünkről más megoldás nem képzelhető el. G Af/Ho Bukarest, szeptemoer 28. /Magyar Távirati Iroda/ A volt kolozsvári román egy etemnek Nagyszebenbe való áthelyezésével kapcsolatban az Universul érdekes tudósítást közöl nagyszebeni munkatársától. A tudósitás tulajdonképen a Siebenbürgisches Seutschc Tagblattban megindult cikksorozattal foglalkozik, amelyben a helyi német J körök igen határozóot hangon az egyetem*odahelyezése ellen foglal /állá st. Izekről a német megnyilatkozásokról az Universul többek között /hak/ a következőket irja;. - Mintha a láthatáron túlról jövő' villámlások lennének amelyek a bennünket most kinzó fájdalom sötétségében előhírnökei az eljönni akaró időknek. Az eddig leközölt három német cikk azt igyekszik bizonyítani, hogy valamilyen egyetemnek Na^sz eb énbe való esetleges áthelyezése a német n<áp ellen kihívást jelent, mert mélyen megsértené "'ennek a városnak ,szász jellegét. Ezenkívül uj es állandó surláausok teremtését is jelenítené a román és szász" elemek között. Maga a nagyszebeni légkör nem is felel meg egy román egyetem működésének, mert ez a légkör kifejezetten és jellegzetesen szász. /Folyt. köv. /
