Házi Tájékoztató, 1940. szeptember

1940-09-12 [1939]

G Szi'/Wa Té Bukarest, szeptember 12,/Magyar Távirari Iroda/ A miniszterelnökség cáfolja, tendenciózusnak és minden alapot nélkülözőnek nevezi a budapesti rádiónak azt a hirét, amely szerint Romániában a magyarokat tömegesen bocsátják el állásaikból, G 3af/Wa Té Bukarest, szeptember 12,/Magyar Távirati Iroda/ Afc Universul csütörtöki száma a román csapatoknak Kolozsvárról való kivonulásával foglalkozva azt irja. hogy a magyar lakosság az utolsó kivonulókkal szemben tamadólag akart fellépni, de egy román százados megakadályozta az incidens elhajlását. Délelőtt 9 és ll óra között Kolozsváron a magyarok megtámadták a városnak románok által lakott részét. A sajnálatos mcidens/ieX- *••-. „, • • • i m *s , ..a bevonuló honvédség vetett véget. A magyar csapatok bevonulása'után egy magyar tiszt elvágta Magyarország és Románia közötti távbeszélő-vezetéket, mire a telefontársaság Kolozsváron maradt igazgatója elfagyta a várost és Bukarestbe utazott, G Szf/Wa Té Bukarest, szeptember 12,/Magyar Távirati Iroda/ A csütörtök reggeli lapok megsiratnak Erdélyt, mely most már idegen uralom alá került. Az Universul felsorolja, mit hagytak a románok Kolozsvárott^ Európa legmodernebb klinikáját, egy 28.000 tudományos müvet magában foglaló könyvtárat, egymilliárdot meghaladó városi befektetést és tizmilliardot meghaladó ipari tőkét. o- Px,/PA r, Na gy.ir á r a d, szeptember 11. /Magyar Távirati Iroda,, Honvcdeink Kolozsvári bevonulásinak napja Nagváradnak is történelmi napja. Ennek az érzésnek ad kifejezést az a hivatalos hirdetmény, amelyet vitéz Rajray Károly tábornok, Nagyvárad város katonai parancsnoka adott ki: - Erdély fővárosának, kincses Kolozsvárnak a rabságból történt felszabadulása és örök időkre az ősi hazába való vissaztérŐse alkalmából a zárórát a mai napon, szerdán, szeptember 11-én kivételesen B4 óráig hosszabitom meg. Eme szent esen'ny magasztosságát mindenki átérzi, és joggal elvárjuk, hogy örömének ahhoz méltón kifejezést is ad, A szesztilalmat visszavonom abban a reményben, hogy annak újbóli elrendelésére többé senki sem szolgáltat okot, _. t,- . G Szf/Wa /ifeniu cikkének folytatása/ ll Maniu végül azt irja, hogy végeredményben Károly lemondásának nem külpolitikai orientációba volt azroka és nem Anglia és Franciaország felé való tájékozódása. A lemondás oka az ő személyében rejlik, mert minden eszme, minden erkölcs és minden biztos irány nélkül akarta vezetni az ország érdekeit. Károly király tehetetlen volt az országot vezetni és éppen ezért juttatta országát ebbe a szakadékba.