Házi Tájékoztató, 1940. június

1940-06-02 [1936]

Y Si/Jíi/L Ha "ff ashington, június 2. /Havas./ Papper, Florida néppárti szenátora ? aki °zt indítványozte, hogy PZ amerikai hadsereg és tennereszét repülőgépeit adják el a szövetségeseknek, Boosevelttei folytatott megbeszélése után kijelentette, a sajtó el Itt, ha az amerikai nép felhatalmazza elnökét, hogy Amerika a szövetségeseknek eladhasson rop.ll a-g épe ka t és minden más anyagot, amelyre azoknak szükségük vem és amelyet "az Lszekamerikei Egyesült államok nélkülözni tuának,"ízt hiszi, hogy e cselekedet teljesen megváltoztatja ez európai helyzetet. Ez lehetővé teszi, hogy Olaszország távol marat": jon a viszálytel, mart az amerikai nép igy megértetheti Mussolinival, hogy a hi t le r izmust ós mindazokat, akik ezt'támogatják, vissza kell szorítani. így megmentjük ez Egyesült üllemokét és uj világot alkotunk, amelyben a demokráciák békeben élhetnek./MTl,/ Q TÜ/TÓ K e w York, június 2. /Reuter/ A Nowlork Times washingtoni jelentése szerint Marshall tábornok, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke, a következő kijelentést tette: /

volt. / Eontos^ hogy a kongresszus felhatalmazza az elnököt a territoriális hadseregnek bármely időpontban való riadó-készültségbcholyozcsóro, ha ozt szükségesnek"tartja, Bz a felhatalmazás azért volt szükséges, mert lehetőség van arra, hogy veszélyes fejlemények termádnak ezen" a leltekén és szükségessé valhatik, hogy ameriKai csapatokat küldjünk idegenbe védelmi célokból. A MowYork Times hozzáteszi, hogy Liarshall tábornok kijelentése élénk érdeklődést keltett és mély hatást tett a kongresszus íagjaira. A nyilatkozat SEKESHX arra mutat ^ hogy csakugyan van alapja annak a Szállongó hir osztolésnok. amely szerint végül is szükségessé " valhatik, hogy r.mcrikai katonákat küldjenek Dél-Amerikába és ilyen módon támogassak az ottani köztársaságokat " az ötödik hadoszlop"" elleni, küzdelmükben. /MTI/ • - - , oLn Bukarest, május 30. /Magyar Távirati Iroda/ A Porunca Vremii foglalkozik a belga fegyverletétellel. Kérdi, vájjon ki mondhatná, hogy a III. Lipót király által hüvelyéből kirántott tárd, amellyel a németek előretörését akarta megakadályozni, nem volt-e épp olyan hősies gesztus, mint elődjéé,I. Alberté. Ki tagadhatja meg egv nemzetnek azt a jogát, hogy ne a végtelenségig töltsön be áldozati szerepet és hogy országát ne'változtassa át állandóan a nagy érdekek hadszinterévé. Belgium bőségesen megfizette a háborús adót; a további kitartás öngyilkossággal lett volna^azonos, A belgák fegyverletétele semmiben sem kisebbíti nesies magatartásukat és nem korlátózza szabadságjogaikat. Belgium megrázó példája újból fényt vet a kis nemzetek tragikua sorsára akkor, amikor azoknak az a végzetük, hogy olyan helyeken féljenek, amelyeken a nagyhatalmak érdekei ütköznek össze. A nagyhatalmak érdeköst;?.e~ ütközéseiben a Kis államok sohasem lehetnek ütköző államok. Nagyon maré ez elképzelés az, amikor egy pár millió lelket kitevő állam azt hiszi, hogy két nagyhatalom között saját számlájára űzhet politikát, vagy semlegességéi hangoztatva teljesen független életet képzel el élni. A nagyhatalmaié, ó'e.ok hábbruiban mindi| a kis államok fizetnek rá. Példa errs Lengyelors/.'pNorvégia, neiiendia és Belgiua. Mennyire; okosabb magatartást tanúsítóé, Dánia; amikor nem vállalta^ hogy országa hadszíntér legyen. Nagyon kéiiyfidjee kiprovokálni a háborút és aztán másek területén folytatni a harcot. Ysj.r mit szólnának a hadviselő nagyhatalmak ahhoz, ha a saját területükön '•.[-. 'éne harcolni? Egy tüzbevetett vitéz nemzettel szemben, miután országa már rom halmazzá Mát, mindenesetre égbekiáltó jogtalanság az árulás vádját ha°7. nálni • /V