Házi Tájékoztató, 1940. március

1940-03-23 [1933]

Ve Bl/Ln t-k, Berlin, március 23. /Magyar Távirati Iroda/ Külföldi sajtókörökben olyan Eirek terjedtek el, hogy Molotov szovjstorosz külügyi népbiztos a közeljövőben Bécsben találkozik Ribbentrop birodalmi külügyminiszterrel és Ciano olasz külügyminiszter­rel. Német illetékes helyén ki -jelentették, hogy a hir ebben a formában nem felel meg a valóságnak. Azt a hirt, hogy általában szó van Molotov németországi látogatásáról, német illetékes helyen nem cáfolják, de meg sem erősitik. 0 G Rn % Bukarest, március 23. /Magyar Távirati Iroda/ ' A képviselőházban'Vajda Sándor házelnök egyik képviselő­nek arra a felszólalására Válaszolva, amelyben kérte, hogy a parlamentbai." elhangzott beszédeket parlamenti bizottság vizsgálja felül és azokat a la- " pok legyenek kötelesek ' közölni, kitért a cenzúrára és a-rta a módra, amely­lyel a sajtó JlcezéTr ia parla mentb an elhangzott b esz édek et^ Felháboritő ­mondotta vajda-/hogy milyen könnyelműen lószeli a saíiö a képviselők és sze- • nátorok beszédeit. Önkényesen r n 'derbit ják, lerövfiaitik, vagy hozzátoldanak. A cenzúra is olyan jogot gyákoru- a képviselőházi beszélek fölött, amelyet nem volna szabad gyakorolnia^ mert ha a kormány különböző kiszállásai'al­kalmával a pár száz ember előtt elhangzott beszédeket el lehet mondani, akkor nem szabad cenzúrát gyakorolni a képviselőházi"beszédek felett sem* Ezt a jo­got egyedül a házelnök gyakorolhatja. Négyizben voltam miniszterelnök ­mondottá"^ mos t meg kellett érnem, hogy egy" cenzor dajkálgat engem, akinek nem lehet olyan politikai múltja es gyakorlata, mint nekem • • Tiltakozom az ellen, hogy holmi nevelőnő védnöksége es gyámkodása alá'helyezzenek en-~ f em. Türhetetlehj, hogy valamilyen kis riporterecske az én és mások beszé­én a neki tetsző változtatások, t eszközölje. A képviselőház további ülésén Caius Brediceanu képviselő a tisztviselői kar helyzetéről beszélve, példát akart felhozni a volt oszt­rák-magyar 'Mmarchiából. Sioldea képviselő azonban félbeszakította a szóno­kot, a következőket mondvajpNem akarjuk, hogy még csak emlékezetbe is idézzék azt a multat, amelyet mi véglegessé elfelé nettnek tekint ünk*j A közbeszóló­nak Vajda replikáit és kemény hangon oktatta ki, hogy nincs'joga olyannak beszélni a múltról, aki nem elt abban az időben osztrák-magyar fennhatóság ­alatt és nem tudja," hogy mit jelentett ott élni. Maga akar vitázni - mondotta Vajda - egy Breaiceanuval, akinek szülei és ő maga is harcosai voltak a ro­mán nemzeti'életnek Erdélyben? A párisi békekonferencián maguk a franciák ismerték el, hogy az osztrák közigazgatás a legjobb volt a világon. A ma­? ?ar polgári perrendtartást, amelyen 24 éven keresztül dolgoztak, szintén iválönak minősítették a francia szakértők* Mit vétett"azzal Brediceanu. amikor"elismerte, hogy ió volt az osztrák közigazgatás. A magyarok, akik halálosan gyűlöltek mindent, ami osztrák volt. maguk átvették a Bach-rend­szert, mert azt'jónak találták az ország érdeseire. Megleckéztetem Ont és nem engedem meg, hogy tovább ebben a kérdésben felszólaljon, mert én 20 " év alatt épen eleget szenvedtem az ilyen frázisok miattjjBredioeanu beszé­dének további részében as~osztrák közigazgatást ismertette, majd a román nép egyesüléséről beszélve, hangoztatta, hogy az örök időkre szól. Románia politikája békés,senkitől semmit sem kér, de nincs szándékában senkinek som adTd~semmit* Románia rcscn áll, hittel és bizalommal tekint a jövő elé; A szánt román földről ogyetlen-egy román sem enged át egy tenyérnyit som, azt utolsó csepp véréig kész megvédelmezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom