Házi Tájékoztató, 1940. január

1940-01-02 [1931]

AJt Ma/Dn • Róma, január E* /Magyar Távirati Iroda/ A Popolo d,Itália nagy cikkben foglalkozik Szovjetorosz­orszag és Európa viszonyával. A lap többi között azt irja, hogy iitarópában kezd általában az a veszély felmerülni, hogy túlértékelik Szovjetoroszor­szugot* Ez a legtöbb esetben propagandisztikus célból történik a háborút viseli felek részéről. A németek be akarják bizonyítani, hogy milyen mér­tebben . ki tudják használni Oroszországot gazdaságilag, francia és angol részről pedig a szovjetorosz belső intézkedésekkel kapcsolatban na­gyítják Szovjetoroszország szerepét. A semlegesek és a háborút nem viselő felek részéről is megvan a túlértékelés Szovjetorosz ország irányában, holott tisztában kellene lenniök azzal, hogy milyen veszélyek származhat­nak ebből. A fasiszta nagytanács legutóbb elfogadott határozati javaslata példát adott arra, hogy hogyan kell értékelni a politikai esemé­nyeket. Ezt a példát követni kellene. A lap ezután rámutat arra, hogy Szovjetoroszország az egyetlen nagyhatalom, amely állandóan csak háborút vesztett. A jelenlegi finnországi példa is azt mutatja, hogy a szovjet orosz kolosszus nem,fogj a tudni megcáfolni azt a hirét, amely a szovjetorosz belső állapotokból fa­kad. A húszéves bolsevista rendszer sem tudott változtatni ezen a helyze­ten, bár mindent elkövetett, hogy az államot iparositsa és ezzel nagyobb háborús potencia t adjon Szovjetoroszországnak. A ropolo d.Itália ezután még a következőkben látja a túl­értékelés veszélyeit: í&rópa es az egész világ a legközelebbi katonai offen­zívát nem a Rajnánál Anglia, Franciaország és Németország között várja, hanem Szovjetroszország részerői. Már régóta beszélnek arról, hogy Szovjet­oroszország a Kábátokban, Besszarábiában, Indiában vagy Kínában fog támad­ni. Már ebben a várakozásban is nagy veszély rejlik, mert az egész világ érdeklődését Moszkvába irányitja s ezzel növeli Moszkva presztízsét* Van azonban még egy másik veszély is, amely kizárólag politikai sikon mozog. Ez abban áll, hogy Európában és az egész világon"azt kérdezik, vájjon a jövőben ki felé tájékozódik Moszkva, a németek, angolok vagy a franciák felé. Az angolok és a franciák még mindig remélik, hogy Moszkva megváltoz­tatja jelenlegi álláspontját és sokan ezt a reményt azzal is alátámasztják, hogy a faii kapcsolatok a bolsevista Szov jetoroszerszág, valamint a nyuga­ti politika egyes vezetői között továbbra is fennállnak. Nem szabad elfe­lejteni a kommtern legutóbbi proklamációját sem. A Popol d,Itália mindebből azt a következtetést vonja le, hogy Szovjetoroszorsaág szerepe - bárkivel van is szövetségben és bár­milyen álláspontot foglal is el -sem politikai, sem katonai "szempontból nem lehet döntő. Szovjetoroszország totális tagadója és ellensége a civilizá­ciónak és mint szövetségi elem mindig csak másodrendű szerepet fog játszani. Európa jövője nem Moszkvában, hanem másutt van. Európa' jövőie a mi napsütötte földközi-tengeri partjainkon van, ahonnan három év­ezred óta irányitják a történelmet es a civilizációt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom