Házi Tájékoztató, 1940. január
1940-01-02 [1931]
Ar Bl/Zs Róma, január 2. /Magyar Távirati Iroda/ . . .. -1 *,' Te legraío nagy cikkben foglalkozik a magyar kérdés gazdasági részével. Részletesen ismerteti a magyar-olasz barátság előzményeit, a különféle jegyzőkönyveket és kitér arra, hogy Magyarország Kun Béla rezsimje alatt már megismerte a bolsevista uralmat. Ezalatt az idő alatt a magyarok mintha elveszítették volna nemzeti büszkeségüket, egy uj és harcos nemzeti akarat és nemzeti ujjászületés azonban ettől kezdve mindinkább jobbfelé sodorta a magyar politika szekerét és ebben Olaszorsz-g és a fasizmus példaját is szemelőtt tartották. Megemlékezik a lap arról, Rogy ennek a jobboldalnak, amely a > fasiszták felé tekintett, volt egy olyan része, amely később a nemzetiszocialistákkal is együtthaladt. Ugyanakkor a magyar nemességnek és a szabadelvűeknek egy része mindink'.bb balfca tolódott* A Kormánytömb mindent elkövetett, hogy elszigetelje a magyar nemzeti szocialistákat azzal, hogy átvette legfontosabb programmpontjait. • az antiszemitizmust és a nagy uraJTaltak s hitbizományok elleni küzdelmet* Éppen ebből származik az, Rogy a magyar nemességnek egy része a baloldal felé érdeklődött. , Részletesen ioglalkozik ezután a Telegrafo a magyar'földhelyzettel C-s megemlíti, hogy hány százezer földmunkás van föld nélkül,.akik föl voltak áldozta a - latifundiumokkal ellenkező urak önzésének, A fasiszta eszmék befolyásolták a magyar földreformot is és a forradalom,amemy a földreform alakjában most Magyarországon törtónt, szükséges és sürgős volt. Ebből.kifolyólag vizsgálat tárgyává teszi a lap a magyar agrárhelyzetet es azt mondia, hogy valamennyi dunai állam, amely az osztrák-magyar monarchia ' felosztásából származott, bizonyos károkat szenvedett/gazdasági egység megszűntével. Különféle kísérletek történtek aztán arra nézve, hogy ezt az egységet valamilyen blokk formájában helyreállítsák. Ez azonban nem siterült. Magyarországnak van egy másik fontos problémája is ós ez az ipar kérdése. Magyarország kivitelének fele Nénetországtól függ, Németország azonban nem tudja Magyarország számára szállítani azokat a nyersanyagokat, amelyekre szüksége van, különösen most nem, amikor há-" borúban van. így a magyar kivitelnek a felét nem nyersanyagokkal fizetik meg, hanem a német kezimunKa termékeivel és azonkívül különféle kötvényekre k Magyarországba való'visszahozatalával. Magyarországnak alapvető problémája - irja a Telegrafo, - hogy hogyan tudja továbbfejleszteni nemzeti iparát ős agrárkivitelét, amelynek a fele nem hoz nyersanyagokat. Ki van zárva az a lehetőség, hogy a dunai államok vámunióba tömörül jenele es miután ez a lehetőség kizárt, áagyarország mindinkább a kétoldalú szerződések felé tájékozódott és ez sikerrel is járt. ' «° de Magyarország nemcsak a dunai és balkáni államok • felé érdeklődött, hanem mindinkább Olaszország felé is. A cikk rámutat arra, mi ;-yen nagy mértekben emelkedett a magyar-olasz kivitel és behozatal. Az ausztriai és csehszlovákiai válság utan eltűntek a vámhatárok is , amelyek Magyarország szempontjából ezeket az államokat megkülönböztették és xgx Magyaroisz'g és Olaszország kapcsolatai gazdasági téren még élénkebbekké ésbizalmasabbakká.lettek. Olaszország Magyarország számára ugyanazt nyújtja, mint a röbbi dunai államnak, a kivezető utat a tenger felé. ugyanakkor azonban tud nyersanyagokat is nyújtani. N - Fontos megemlíteni, - irja a Telegrafo - hogy az olasz gazdasági politikának azelleme nem olyan, amely arra kényszeríteni a dunai államokat, hogy megváltoztassák gazdasági szervezetüket es egész gazdasági életüket, amelyet Hosszadalmas, húsz éves munkával építettek ki. ízért Olaszország gazdasági téren is a béke és a kiegyensúlyozás eleme. Jogosan emlékeznetott meg tehát róla Csáky gróf külügyminiszter legutóbbi beszédében ugy, hogy Olaszország Magyarországnak legbizalmasabb barátja. Jjf) ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
