Házi Tájékoztató, 1939. november
1939-11-01 [1929]
Y Áf/Rn/He/Sz, Paris, november 1. /Havas/ A szerda esti párisi sajtó bő megjegyzésekkel kiséri Molotov beszédét. Valamennyi lep negegyzik abban, hogy a beszéd rem hogy nem jelent nagy fordulatot'az európai válságban, hanem még a jelenlegi helyzeten sem változtat semmit. Molotov érveléseit "furcsáknek" tekintik és nagyszámú ellentmondását Molotov amaz óhajának könyvelik el, hogy kielcgitse Hitlertj de ugyanakkor Oroszországot távol tartsa a viszálytól. A párisi lapok végül ugy véaelekednek, hogy Molotov beszéde csalódást okozott Hitlernek. A Témps szerda esti első vezércikkében ezeket írja: Az embernek az az érzése, hogy a népbiztosok tanácsának elnöke főleg az orosz kommunistáknak és a német tömegeknek szánta beszédét. Ez utóbbiaknak kétségkivül fontos, hogy némi erkölcs* elégtételt szolgáltassanak számukra s igy könnyebben magukévá tehessék a nemzeti őzocializmusnác és a bolsevizmusnak a közeledését, amely felborit ja a hitlerista rendszer valamennyi eddigi tételét. Felesleges minden részletében megcáfolni a beszéd első részében felhozott furosa érveléseket, amelyekkel Molotov megkisérelte Moszkva és Berlin jelenlegi ÖSSZGjátszásit megindokolni. Túlontúl kényelmes dolog hangoztatni, hogy a támadás és a támadó fogalmak "uj konkrét értelmet nyertek" ós hogy ezeket a fogalmakat nem lehet immár olyan értelemben használni, amilyen értelmet 3-4 hónappal ezelőtt azoknak tulajdoni tottak. Hiába akarnak más értelmet belemagyarázni a szavakba, azok a tények, 'amelyeket ezek a szavak meghatároznak, megőrzik a maguk jelentését. Azért, mert személyesen ugy Vélekedik, hogy már szóba sem jöhet a régi Lengyelország helyreállítása, Molotov épen ugy mint Németország ugyanazon a nézeten van, hogy a háború most már céltalan és nem riad vissza attél. hogy nehezteljen Franciaországra és Angliára mert ideológiai háborút akarnak folytatni Nemetország ellen. Minden egész egyszerűen csak arrál tanúskodik, hogy ^egyáltalában nem éiti-meg a nyugati hatalmak háborús céljait. A külügyi népbiztos egyébként önmagával kerül ellenmondásba, amikor beszéde további folyamán azt állitia, hogy Franciaország és Anglia egyáltalában nem a demokrácia védelméért fogott fegyvert, hanem a háborút legelső" sorban a nagy gyarmati birtokok anyagi érdekeiért folytatják. Hiába próbálnánk ezeket a tételeket összeegyeztetni azzal a felfogással, amelyet ml nyugaton a logikáról os a tiszta értelem által parancsolt reálpolitikáról alkottunk. ,... -ö Temps néezete szerint mindamellett van Molotov beszédében pozitív rész, nevezetesen "az,amelyben a népbiztosok tanácsinak elnöke Törökország esetet es a Finnországgal folytatott tárgyalásokat fejtegeti", A lemps ezzel kapcsolatban ezt írja: "íme ezzel világosan meghatározta a történeti probleffiav'. A Journal des Dóbats ezeket írja: "Valószínű,hogy Molotov nem ringatja magát ábrándokban beszéde horderejét illetően. Sőt az is valószínű, hogy nem is ragaszkodott ahhoz, hogy egyáltalában hitelt adjanak neki. A fődolog az volt, hogy örömet okozzon Hitlernek azzal, hogy a bekéről beszél es Franciaországot és Angliát teszi felelőssé a háború folytatásáért, fgfia es Franciaország épen azért folytatja a Hitler által rá jukkán yszeritett háborút, hogy megvédelmezze nindazt, arait a germanizmus és bolsevizmus fenyeget s lehetővé tegye Európának, hogy békében élhessen és dolgozhasson s együttműködjek abban, hogy a földön azokat az igazságos törvényeket tartsák uralmon, amelyek az egyén és a szabadság tiszteletbentartásán s azoknak a /Folytatása következik/