Házi Tájékoztató, 1939. október
1939-10-02 [1928]
G Ks/Vv f Bukarest, október 2. /Magvar Távirati Iroda./ A Porunca Vremii Gigurtu volt miniszter : k cikkét közli Rom..-.nia semlegességéről. Berlini tartózkodásom alatt - iria a cikkben Gigurtu - Göring vezért,.bornagynál voltam kihallgatáson. Kifejtettem előtte Románia külpolitikai helyzetét és azt a megváltozhatatlan akaratát, hogy a viszályban megtartja a legteljesebb semlegességet. Az a benyomásom, hogv a csehek, éppen ugv mint a lengyelek, túlértékelték európai lehetősegeik mértekét,Aolvah nagyhatalmú' szerepet akartak, j.tszani, amely végül végzetes lett rájuk. Romániának külpolitikai téren min dog bölcs vezetői voltak, akik 700 éven keresztül biztosítani tudták a román népnek a politikai ' < függetlenséget. Még akkor is, amikor Magyarország másfél százaaun keresztül török tartomány lett, a román fejedelemségeknek váltságdíjat fizetve sikerült megmenteni függetlenségüket* A mai Romániának nincs szándékában a nagyhatalmak tiszálaiba beavatkozni. Románicinak nincs semmilyen politikai követelése és meg van elégedve a jelenlegi helyzettel. Hisszünk Délkeleteurópa békés fejlődésében, abban, hogy a balkáni Hámok is ugyanezt a hitet vallják. Románia külpolitika.ját az összes hatalmakkal való békés együttműködés jellemzi. Ez vonatkozik Oroszországgal való viszonyunkra is s azt hiszem, hozzátehetem, hogy az oroszoknak egyáltalán nincs szándékukban, hogy a mi karunkra terj eszkedjenek. . * Azt hisszük, Európa érdekében áll, hogy független és semleges hatalom birtokában maradjon a Duna torkolata és az országunkon keresztül vezető nemzetközi utak találkozópontja. Reméljük, hogy Romániának ezt a szerepét ^akkor is tiszteletben tartjuk majd, amikor megszabják az uj európai rendet. Németországnak bizonyára érdekében áll, hogy a semleges Románia erős legyen, éppen ugv, amint Romániának érdeke egy* hatalmas JJémetország. Berlini megbeszéléseim alkalmával illetékes német tényezők többször kifejezték előttem Románia iránti rokonszenvüket. Románia szigiruan be fogja tartani azokat a kötelességeket, amelyek semlegessége revén rea hárulnak és reméli, hogy ezt a törekvését a nagyhatalmak is értékelik, fejezi be cikkét UígcHu. G Ks/Vv Bukarest , október 2. /Magyar Távirati Iroda./ ' A Tribuna Kolozsvár múltját ismerteti. A lap szerint, amikor a magyarok beözönlöttek, Kolozsváron már voltak románok. Ezt igazolja, minden történetíró, köztük • i II.Béla névtelen jegyzője is. Gelu román vajda, aki Töh K+ ömmel harcolt, vérrel irta be ezt a tényt a történelembe. Ezt bizonyítja különben JB Kolozsvár román neve, Cluj is. A tatárok betörése utan az elpusztult Kolozsvár helyére védelmi vár épült, amelyből már kiz rt. k a románokat. De a vár körül megtaláljuk a. románok nyomait több történetíró müvében. Nem lehet tudni, hogy mikor jöttek a szászok Kolozsvárra, de 1409-ben már egyenlő számban voltak a magyarokkal. A magyarok száma azanban annyira növekedett, hogy a XVIII. században Kolozsvár mar magyar jellegű volt. Kolozsváron készítette elő Basta Mihály vitéz meggyilkolását, akit par nap múlva aljas módon ki is végeztetett. 1633-ban 'görög kereskedők telepedtek le a városban. Ezek többsége macedón-ronún volt, később azonban meg jobban elrománosodtak.
