Házi Tájékoztató, 1939. szeptember

1939-09-07 [1927]

G Má/Dn B ukarest, szeptember 7. /Magyar Távirati Iroda/ Az Univ.rsul foglalkozik a'koronatanács tegnap este hozott határozatával, amely szerint Románia semleges marad, I lap szerint a román közvélemény a' légteljesepb megelégedessél fogadta ezt a legfelsőbb határozatot,' Ezt a-magatartást nem a félelem vagy az európai tragikus eseményekkel szemben való közömbösség diktálja. Románia a saját ereiének megkim'élését és saját érdekeinek biztonságba helyezését tette előtérbe. Románia a harcoló felek tudomására hozta határozatát, hogy önként marad távol a háborúban való részvételtől. Megtilt minden olvah akciót, amelv egyik Vagy másik harcoló fél érdekeit szolgálja. Ez a'szabadon választott'magatartás jogokat ad és kötelezettségeket ró ki. Jogunk van területünk tiszteletben tartatására, jogot ad a harcoló államok területein élő románok személyi,és vagy onbiz tőn ságára, szabad kereskedelmet biztosit a nemzetközi egyezményekben lefektetett feltételek mellett a hadviselő államokkal és "jogunk' van végül még fegyverrel is, anélkül, hogy ez ellenséges magatartásnak; volna minősíthető, megvédeni függetlenségünket. Kötelesek vagyunk a legteljesebb _ ' . pártatlanságot tanúsítani. Nem szabad valamelyik hadviselő fél számára újoncokat toborozni román területér, hitelt nyújtani vagv az állami gyárakban előállított hadianyagot szállítani, vagy végül a harcoló felek valamelyikének megengedni, hogy csapatai országunkon átvonuljanak. Románia e magatartása a román akarat' szab d megnyilvánulása. A Ourentul is' foglalkozik Románia semlegességével és azt irja, hogy etttfl a politikai irányvonaltól Románia csak abban az esetben tér el, na határai ellen történik"támadás. A román kormány által megszabott magatartás az ország egyhangú véleménye. Nem elég azonban ezt csak hivatalosan kijelenteni, erről tanúbizonyságot is kell tenni. Nem szabad megengedni, hogy egyesek bizonvos személyek*" el len tüntessenek, mert az ilyer tüntetések arra engednek következtetni, hogv a román kormány nyilatkozata* nem volt őszinte. X román közvélemény megőrizte a legteljesebb nyugalmát, van azonban egy nagyon izgatott állapot bán levő, ideges kisebbség /a lap a zsidókra céloz/, amely nem tudja személyi érzéseit eltitkolni. Szükséges tehát leszögezni Románia álláspontját. No*kunk, románoknak senkivel sincs személyes ügyünk, nem táplálunk ellenséges érzelmeket sem a német sem más néppel' szemben. Békés politikánk és a szomszédokkal való jó viszony fenntartására irányuló törekvésünk - mint a romén kormány is kijelentette őszinte és meghazudtolhatatlan• Ugyanilyen spontán őszinteséggel sorakozik fel azonban minden egyes romén, ha az ország határai ellen támadás történik. Életáldozattal iá megyéljük határainkat, - irja a lap -. Akkor azonban, amikor a román határok érdekében vérét ontja a román, azok az urak, akiknek személyes ügyük és fajháborujuk van a nemet néppel /itt újból a zsidókra céloz' a lap" - egyszerre hadiszállítókká vedlenek át, akiket megkímél a halál kaszája, határainkat mi vontuk meg, azokat mi fogjuk román vérrel megvédeni. Az ország politikája a román nemzet politikája. Ezt a_ politikát a kormány, nem pedig egynéhány jött»ment egyen fogja megszabni. A Románia azt irja, hogy Románia megvalósította a szent éssérthetétlen igazságot akkor, amikor megvonta a román határokat, amelyek csak román földet övéének körül. Nem lehet számunkra nagyobb öröm - irja a Ír s - mint látni, aopy más népek is hozzánk hasonlóan "'élnek, meghozva természetesen azt az elkerülhetetlen áldózatot 'amelyet mi is meg ióztunk a legteljesebb román egyesülés megvalósulásáért. Ez lenne a legigazságosabb béke. » /_*