Házi Tájékoztató, 1939. július-augusztus
1939-07-12 [1926]
I Pj/Pj/Szt N G n I o r k, július 12. /Havas/ Bonos volt csen-szlovák köz társasági elnök ós feleségű ' szerdán a Washington gőzösre szállt. A volt.elnöki pár Londonba utazik, Boncs több hónapig tartózkodott az egyesült államokban és ez idő alatt igen sok előadást tartott a demokráciáról. Boncs elfogadta a chicagói egyetem egyik tanszékét és tanszéke elfoglalására valószínűleg a tél folyamán tér vissza Angliából az 3g esült Államokba, /MTI/ /Röviden kiadtuk a DHB nyomán/ L Bl/íío/Szt London, július 12. A Daily Skóton szerint XlI.Pius pápa Moscicki lengyel köztársasági ülnöknek és Smigly Rydz tábornagynak sürgős üzenetet leoldott; "melyben f;lszólítja őket, intézzék el a danzigi teitát tárgyalás utján. I Pi/íIo/Czt M c * í o r k, július 12. /Havas/ Bcnes volt csch-szlovák köztársasági elnök Európából történt elutazásakor az újságíróknak ki jelentette,hogy meggyőződése szerint hazája "az igen közeli jövőben vissza fogja nyerni szabadsagát",-mintahogy ő soha nem is kételkedett Csch-Szlovákia továbbfejlődésében, /MTI/ I Pj/Pj/Szt Borii n. iulius 12. /Havas/ Néniét beavatott körökben kijelentették, hogy nem óhajtanak állást foglalni az olasz kormánynak azzal az intézkedésével szemben, amely a Folso-Adige vidékéről kiutasítja az idegen Honpolgárokat, Ugyanezen körökben .kijelentették, hogy ez a kérdés kizárólag az olasz kormányra tartozik. /MTI/ Ve h/ho B e_r 1 i n , július l&»/£&gy&r r á;irati iroda,/ Az iás seribenmegjelenő I\fat ionalzei tung "Letérés a beké-' ritő politikáról" címmel a londoni román követ lépesével foglalkozik. A lap értesülése szerint ugyanis a londoni román követ a külügyi hivatalban kijelentette, hogy Románia nem hajlandó részt vonni a London. Paris es Moszkva között kötendő egyezményben. A lap ebből azt a következtetést vonja le, hegy Románia á Balti államok. Höllanttif, Belgium és Svájc után szintén hátat fordit az Anglia által.kezdeményezett bekerítő-politikának. Emlékezetes - irja a lap a többi ko T zott, hogy Anglia'néhány nőnappal ezelőtt Romániára is rakenyszentette garanciáját, amelyet Bukarest sem ne,m,utasított vissza, sem nem viszonzott. Azóta Délkelet-Európában . . • Románia szempontjából döntő fontosságú folyamat indult meg. A bekerítő politikától távol Magyarország. Jugoszlávia és Bulgária egyenes uton arra törekszik, hogy megerősítsék az egymás közötti együttműködést és kiku - ; szoDÖljcnek minden usotlcges feszültséget. A bukaresti kprmany poli-' tikai ügyessége ellenére "ezek az erőfeszítések távolesnek Romániától, amennyioen szomszédainál, különösen Magyarországnál,mint :. . az angoll bekerítő politika egyik passzív tagja természetesen kevés bizalmat ébreszt. Feltételezhető, hogy Bukarestben ráébredtek ennek az elszigeteltségnek veszedelmére és éppen azért tiltakoznak minden 'olyan záradék ellen.amely őket az angol-orosz egyezménybe bevonna. Romániának ez a londoni lépése minden esetre azt bizonyítja, hogy Anglia torvbevette, hogy Romániát is bevonja Szovjotoroszorszcggal folytatott tárgyal a saioa. /MTI./