Házi Tájékoztató, 1939. január-március
1939-01-21 [1924]
tr rJl/vv nutcaresi , január CL* A Xumea nomaneasca mármarosszigeti tud^sitója közli lapjával, hogy Husztról érkező hirek szerint Munkácsot és Ungvárt vissza fogják csatolni az Ürdőskárpátokhoz. A visszacsatolás Német ország kérá sére történik. Csákv István gróf külöcyminiszter berlini látogatása során ezt a kérdést" tisztázták is. Németország ennek ellenében megígérte, hogv Magyarországot más területek visszaszerzése érdekében i nditandó akciójában támogatni fogja. ........ u Bl/iTv i u k a £ • s t . január 21. /Magyar Távirati Iroda./ A Curentul foglalkozva Csáky István gróf külügyminiszter. . berlini tárgyalásaival, azt irja, nogy Németország rábirta Magyarországot a népszövetségből való kilépésre és magyarországi német kisebbségek számára statútumot,azonkivül a kormányban nelyet vívott ki. Ezzel ujabb lépést tett Németország délkeleteurópai céljainak megvalósítása felé. A Tribuna a magyar külügyminiszter berlini látogatásával foglalkozva azt irja, hogv Csáky István gróf már azzal az érzessél indult el Németországba, nogy nem Magyarország fogja a német-magyar barátság feltételeit megszabni. Berlinben ennélfogva azt kellett látnia. t hogy nem elég Magyarországnak a bolsevistaellenes arcvonalhoz való csatlakozása, hanem ki is kell lépnie a népszövetségből. Súlyos leckézzetósben részesült Csáky gróf a lap szerint a magyarországi német t kisebbség helyzete miatt. Csáky gróf most belátta, hogy a németségnek nagyon sok jogcíme van arra, hogy beavatkozzék Magyarország külpolitikájába és belpolitikájába. Kíváncsi a lap,hogy Csáky külügyminiszter berlini látogatása után Magyarország mennyire tud ellentállni a német befolyásnak es hogy milyen mértékben fogja ét segíteni Olaszország. M o- rh/.zt Be x 1 in január 21. /Magyar Távirati Iroda/ fi -1 , femet. politikai körök, valamint a német sajtó a leg?fföíi£iS ele rH k ^ eri Clano S^f utazását. Megállapítható hogy Ifnek áll «Íwí?f5£? 3 m agyar-jugoszláv kérdél rendezésének Jménye áll, amely nemet felfogás szerint a délkelet európai helyzet további megnyugvásának egyetlen kiindulópontja lehetne. Rámutatnak a lapok arra if . ŰJL U M* h \l á ^ n ,T^ 08 * 1S HM történt a dunai államot részéről ' a Kaboru utan kialakult . . u al^ti an helyzet megváltoztatására de a magyar-jugoszláv viszony akadálytalan rendezése csaf most következne tik be miután a kisantant Csehszlovákia bukásával megszűntnek tekintheti? ' u->\ •• i.1 xj. , , A Jölnisohe Zeitung hangoztatja , hogv a hááoru óta bekövetkezett különböző változtok után Hagy a ioiszág'áll g l érhátul azon tüntetf^pf e Í^rrJn°" i e ^fí U á * la » ot Telszabadflásánakiorrendjl n kiesen Lgoldjálf ™ lde36 annak ' ho ® ezt a kéldést is g? ö ~ , !á , c . { , .. ,4 Frankfurter Zeitung a magyar-jugoszláv megegyezés várható következményének a magyar-román Hegyezist látja. Mig a^Hamburger Fremdenblattcsk annak a megállapítására szorítkozik, J hogv íagyaíorszfg klf e g?jhSrípá5P1lSíí 1 f ?a í anél % h0 ^ ™ a jugoszláv^romáfkapesolfto kat Kedvezőtlenül _ befolyásolna,- a lapsszezini a magyar-jugoszláv mege evei e ? n 2L m0 '?ím ? 1 n T S6ű sera H akadálya mert a iaiaix tavalyi bledi értekezlet már áttörte a Magyarország leszorüására teremtett renBelke zések gyűrűjét visszaadván Magyarországnak a fegyverkezési egyenjogúságot. A Frankfurtéi Zeitung szerint'Magyarország egylőro vá rakodó magatartást taJugoszláv kérdésben, s ennek az-az oka, hogy Jugoszlávia belpolitikoáat n tekintik ereszen sziláidnak. Ennek ellenére\ét ségtelenül mcgallapitnato, hogy nemet részről bizakodással néznek Ciano gróf tanácskozásai elé. • rv A "
