Házi Tájékoztató, 1939. január-március

1939-01-01 [1924]

; Ha/Zs " f a r s ó , é Jaáuár 1. C jf*.««*t Ti$r+éo*>) A Gazeta Polska foglalkozik Lengyelország lóilpolitikajával. A lap megállapítja, hogy Lengyelországnak jobban megalapozott igényei van-, nak Kárpátukrajnara, mint Csehszlovákiának, majd utal arra, hogy a lengyel külpolitika tulajdonképpeni tartalmát azok a kapcsolatok szabják meg, amelyeket Lengyelország a vele szomszédos két nagyhatalommal tart fenn.^Ezek a kapcsolatok döntő módón befolyásolják Lengyelország* viszonyát a többi más állam felé is. A német-lengyel nyilatkozattal kapcsolatban a lap rámutat arra, hogy jóllehet ez a nyilatkozat csak tiz évig kötelező, mégis jogosan fel lehetT tenni, hogy a lengyel-német kapcsolatok hem öltenek magukra olyan jelleget, mint 1933 előtt. Mindkét nemzet:" erős lélektani változáson ment at. Az ellenséges érzelmek eltűntek és helyükre az őszinte megértési egymás érdekeinek tiszteletben tartása és barátság került. A lengye 1-szovietorosz kapcsolatok'a csehszlovák válság idején a végsőkig, feszültek. Annakidején a határ min de ét oldalán hadtestek, et vonultattak fel. 'A cseh határok megváltoztatása után Varsóban és Moszkvában egyaránt azon a'véleményen voltak, hogy semmi célja sincs annak, ha ezt a feszültséget továbbra,is fenntartják. Lengyelországnak külpolitikai téren az a kívánsága, hc^y * jószomszédi viszonyl tartson., fenn nyugati és teleti szomszédjával is és hogy egyik szomszédjával se esküdjék össze a másik, ellen, A lengyel-francia szövetségi kapcsolatok kérdésénél a lap figyelmeztet ; arra, hogy nem lehet szemethunyni a valóság előtt. Lengyelországnak olyan magatartást kell tanúsítania, mintha francia részről Lengyelországgal szemben semmiféle kötelezettség sem állna fenn. Az 1938-ik év megmutatta, hogy milyen veszélyes a szövetségek értékébe vetett túlzott hit. /TITI/ Y Km/Km/Vv Varsó, január 1. /Havas/ A félhivatalos G-azeta rolska az elmúlt év két nagy eseményének a lengyel-litván viszály felszámolásának és Cieszin visszacsatolásának hatásaival foglalkozik. Litvániával való kapcsolataink olyan mértékben javulnak, amilyen mértékben eltűnnek a két nemzetet elválasztó lélektani akadályok. Lengyelországnak több joga van Ruszinföldhöz - irja a lap mint Csehszlovákiának, mert a lengyel határokon belül egy millió rutén testvér él. Magyarország történelmi és földrajzi okokra nivatkozhatnék. Mindenesetre Lengyelország sohasem engedheti meg, hogy e terület NagyUkránia politikai Központ java váljék. h lengyel-német viszonnyal kapcsolatban a lap megyjegyzi, hogy értelmetlen dolog volna hinni, Gdynia és a korridor vi sszaadasaban. A csen válság végetvetett Európában a szovjet politikai tevékenységnek és a szovjet rájött arra, hogy számára a legfőbb biztosíték csak az lehet, ha íószomszédi-viszonyt' kezd szomszédaival és növeli saiát erejét. Normalizáltuk a szovjettel való kapcsolatainkat, mert külpolitikánk azt követeli, hogy jóviszonyt tartsunk valamennyi szomszédunkkal is ne esküdjünk össze egyikkel sem a másik ellen. Franciaország most védekező politikát folytat Európában; a francia-lengyel barátság azonban tul fogja élni ezt a válságot -'fejezi be cikkét a félhivatalos Gazeta ^olska. /MTI/