Házi Tájékoztató, 1938. október-december
1938-10-28 [1923]
o T/Y Stockholm, október 28. A legnagyobb példányszámban megjelenő svéd napilap a QStockholms Tidningen csütörtöki számának egyik vezércikke lelkesen a ma6 gyar ügy mellé áll. ' A ruszin kérdés ciraü cikkében ezeket irja„:^ Z magyar-ruszin kérdés most uíég jobban kielégeződött, a megoldás körüli nehézségek eredményeként az első ruxzin kormány megbukott és megegyezés jött létre, hogy a döntést a legközelebbről érdekelt szomszédállamokra bizzák. Ilyenformán a közvetlen tárgyalások módszere kudarcot vallót, ami sajnálatos, mert itt kitűnő alkalom nyilt volna annak bebizonyítására, hogy egyetértés alapján létrejött megoldás éppolyan jó eredményekre vezethetett volna, mint azok a módszerek, amelyeket Csehszlovákia erősen felfegyverzett szomszédai, Németé és Lengyelország alkalmaztak.Magyarországnak nem volt módjában,, hogy a két másik példájára kardhegyen nyújtsa át követeléseit .. Nem is igen vágyott arra, hogy a példát kövesse. Hozzátehetjük viszont, hogy a magyarok a németeknél és lengyeleknél erősebb joggal érvényesíthettek volna nyomós igényeket, ami kor a Szlovenszkó-/.déli határán fekvő megyerok éltal kaott részeket visszakövetelték. Ezek a területeit ugyanis legalább ezer év óta Magyarországhoz tartoztak s amikor a trianoni határ letépte őket az anyaországtól, kétségkívül Vgazságtalanság történt a magyar lakossággal. A szudetanemetek viszont mindig Csehországhoz tartoztak és mindig Prágának hódoltak, Lengyelországnak Teschenre támasztott igényeivel s emben pedig szintén lehetne bizonyos történelmi ellenvetéseket felhozni, /és Ruszinszkó Kezdettől fogva senki sem vonta kétségbe azt az elvet, ho^y a tiszta magyar területeknek a most folyó nagy változások alatt vissza kell kerülniök, A vita csak a határvonal meghúzása és az átadás módozatai körül forgott. A szlovákok mind inkább közeledtek ajánlataikkal a magyar ' '. . • követelésekhez s ugy látszik, mégis csak közeledik az a'megoldás, amely a lehetőségig szem előtt tartja a pénrajzi viszonyokat, De a magyarok azt követelik, hogy a kétségkívül magyar területeket azonnal adják vissza, míg a Felvidék többi részében népszavazást követelnek azzal a megokolással, hogy ezt a területet a népesség megkérdezése nélkül választották el Magyarországtól. A lemondott ruszin miniszterelnök állítólag hajlandó lett volna a népszavazas, hoz hozzájárulni, de kollégái és a prágai kormány elleneztek azt Az elfogulatlan szemlélő csak sajnálhatja /ezt, mert népszavazás minden másnál jobban megvilágította volna a valosáígos helyzetet./MTI/ W Zw/Szt/L A DNB Hell szcl/gálata 23.30 órás adásában teljes terjedelmében közli' ; az MTI diplomáciai levelező jenek megjegyzését „ 1938.* október 20.
