Házi Tájékoztató, 1937. július-december
1937-08-11 [1922]
0 Ch Szj/Szj Genf, augusztus 10. /Magyar Távirati Iroda/ D'Or-esson Üladirair. a neves francia köziró, a Journal de Geneve vezércikkében beható vizsgálat tárgyává teszi azt a kérdést: válságos-e a kisantantnak Franciarrszághoz való viszonya? A probléma kényes - irja D» Ormesson - és az efaita állitások, hogy " a kisantant már nem áll fenn", vagy Tnincs semmi változás a kisantantnak Franciaországhoz való viszonyában" egyaránt ostoba közhelyek. Tény, hogy a kisantant politikai alapja: a revizié elleni védekezés ma is változatlanul fennáll. A kebelébe tartozó államokat a békeszerződések erősen meggyarapitották. Sorsuk a békeszerződések territoriális i$fe)ielkezéseitől függ. Ez az őket legszorosabban összekötő kapocs. S ponton"nem történt változás. Minden államnak vannak sajátos érdekei, amelyei, a földrajzi, gazdasági és belpolitikai helyzettől függenek s külpolitikájukra kihatással vannak. Ez természetes. Tény továbbá, hogy három éve. a Németbirodalom katonai újjászületése óta, valamint Oroszországnak a nemzetközi politikába való bekapcsolöaása óta az általános politikai helyzet Európában megváltozott. 1936 tavaszáig az antanthatalmaknak a Mémetbirodalom feletti fölényéről lehetett szó, azóta azonban a nyers erők mérkőzéséről, valóai európai dzsungelról beszelhetünk. A francia szocialista és radikális többség vétkes politikája az, hogy a kommunistákkal paktumra lépett, uj, tisztán forradalmi elemet vitt bele a nemzetközi politikába, amely zavaró hatását csaknem mindenütt érezteti. Ezeknek a tényeknek hatása az, ha a kisantant kötelékébe tartozó államoknak egymásközótti, de különösen Franciaországhoz való viszonyában egy bizonyos ido óta változás állott be. Ehhez járul ^eg a Német* birodalomnak Közép-Európára és a Keletre irányuló gazdasági politikája, amely a fennálló helyzet felbontására törekszik. A német hatalmi térnó&itás Jugoszláviában jelentkezett a legerősebben. A németeknek sikerült elhitetniük Jugoszláviával, hogy az "Anschluss" aiindkettejük érdeke, Schacht meg az egész Balkánra kitéri esztette gazdasági politikáját.Jugoszlávia az olasz politikai irány megváltozásában belső megerősödésének biztosi tékát látta s készségesen megragadta a felébe nyújtott kezet. Románia belpolitikáját a kommunista befolyás zavarta meg, amely hatását külpolitikájában éreztette. ügyedül Csehszlovákia politikai helyzetében nem törtónt változás, de annál kedvezőtlenebb földrajzi helyzete. Mennél veszélyesebb helyzetben van egy állam - jegyzi meg D'Ormesson -, annál óvatosabbnak keli lennie, annál inkább kell önönmagára támaszkodnia. Franciaország magértőssel van a kisantant államainak ügyes-bajos dolgai iránt, belátja, hogy itt-ott letértek az egyenes útról d^ azért a dolgot nem fogja fel tragikusan. Cserébe azonban azt igényli tőlük, hogy sohase feledkezzenek meg arról, hogy hosszú éveken keresztül Franciaország egyedül küzdött a hcuito erejű revízió ellen; hogy nemcsupán ellenségeivel., hanem még angolszász barátaival is viaskodnia kellett azért, hogy a "békeszerződéseknek az ideológiák vékája alá rejtett területfelosztási politikaját a nagyhatalmakkal elfogadtassa. Franciaország továbbá azt is óhajtja, hófv a kisantant ne feledkezzék meg arról, hogy Franciaország igen gyakran feláldozta tulajdon érdekeit a kisantant érdekeiért. Ez áll nevezetesen a Habsburgrestauráció dolgában. Franciaország pusztán a kisantantra való tekintettel ellenzett egy oly ügyet, amely különben támogatásával minden bizonnyal diadalmaskodott volna. MIM i r«í\c I vitái TÍU - i&lii,* 4 "
