Házi Tájékoztató, 1937. július-december

1937-08-09 [1922]

^Wl^^^l^ Moro alatt ö tíl/Ln Bakarest, augusztus 9. /Magyar Távirati Iroda/ A Dimineatzában"Magyarországon keresztül" oiraü cikkében Hanos Péter beszámol magyarországi utazásáról: - Ahogyan elhagyjuk Kürtös -határállomást - iria vonatunk rögtön a hires magyar pusztára szalad be, amely ma ugy nat/inint egy veteményeskert. Békéscsaba, Szolnok gyönyörűen megépitett es tisztántartott állomások. Sajnálja az ember, hogy nem maradhat tovább Budapesten, hogy csodálhassa a szeles ós szép,utcákat, a monumentális ópitkezéseket

t az elegáns üzleteket és a forgalmat. A Balaton vidékére gyönyörűen kiépített aszfaltutak vezetnek, a vasútállomások virágdíszben vannak és az utat' mindenütt csinos villák szegélyezik. Mindenhol tisztaság, rend, 1 ós világerkölcs. A közönség az idegeneket megkülönböztetett tisztelettel és előzékenységgel kezeli. A cikkiró azután ismerteti Balatonföldvár szépségeit, megírja, 'hogy Olgyay István, az egyik budapesti takarékpénztár igazgatója kalaizolta. Nagy csodálkozással vett tudomást arról, hogy aközség katolikus lelkipásztora, a római teológia doktora nagyon müveit ember, aki nemcsak lelkileg, de gazdaságilag-is vezeti hiveit. Loirja '©gy gazdálkodó családi házát ás gazdasági udvarát, ül is beszélgetett az ií Je to gazdálkodóval, aki csupán arról panaszkodott, hogy az élet nagyon drága. Arra a kérdésre, hogy a különböző felekezetek között van-.e széthúzás, tagadó volt a válasz: még a különböző felekezetű papok is a legnagyobo barátsággal együttműködnek egymással. A Balaton vidékéről nyugat felé utazott Hanes, aki szép szavakban emlékezik meg Szombathely és Sopron városokról. G Bl/Ln Bukarest , augusztus 9. A Timpulban Gafenoo a kirá|y külföldi utazásával foglalkozva megállapítja, hogy hománia minden ellenkező híresztelés ellenére továbbra is hü marad a békéhez, barátaihoz és szövetségeseihez s'minden eszközzel arra törekszik, hogy határainak biztonságát megerősítse. Románia sohasem csatlakozhatik a népszövetség ellen inditot kereszteshad járathoz, sem olyan akcióhoz, amely a népeket két részre osztaná. Románia minaen külföldi propagandát, legyen az, nemzetközi vagy nemzeti, kategorikusan visszautadit. A román nép lelke az internacionalizmus tanait nem tudja befogadni és a nacionalizmus csak addig érdekli, amig a maga érdekeiről van szó. /MTI/