Házi Tájékoztató, 1937. január-június
1937-02-10 [1921]
Bukarest, február 10. /Magyar Távirati Iroda/ A Curentul szerint a magyar-jugoszláv közeledés sokkal hamarabb megvalósul, mint a román-magyar közeledés, amelynek érdekében Bethlen István gróf őszinteséget nélkülöző ajánlatot tett. A horvát bán és Horthy iv *iklős között lefolyt horvátnyelvü beszélgetés - Horthy, mint tőt eredetű ismeri a nyelvet - a budapesti sajtóbél azt az óhajt váltotta ki, hogy Magyarország és Jugoszlávia között a bolgár-jugoszláv egyezményhez hasonló barátsági szerződés jőjdön létre, amely -mint az Uj Magyarság irja - szabad kezet ad Magyarországnak Romániával és Csehországgal szemben. J ugoszlávia már a tárgyalások megkezdése előtt nagyobb engedményeket tett a területén élő közel félmillió főnyi magyar kisebbség számára, újra megengedte a kulturális intézmények működését és ma yar könyvek behozatalát, ^zek az intézkedések osak icönnyitéoek, amelyek meg sem közelitik: azt a szabadságot, amelyben a magyarok és elmagyarositott magyarok élnek Romániában. A budapesti, sőt erdélyi magyar sajtó is követendő pédaként állította oda ezeket a könnyítéseket, ugy tüntetve fel a helyzetet, hogy a jugoszláviai magyarok a legteljesebb boldogságban élnek, Ez ürügy volt arra, hogy a magyar lapbk heves támadást intézzenek Románia ellen. £ támadások csúcspontja Bethlen cikke volt, amelyben a romániai magyar kisebbség sorsaknak megjavítását kérte és azt állitotta, hogy mi ki akarjuk irtani álmagyar kisebbséget. Ezzel a romáaellenes hadjárattal párhuzamosan kezdődött a jugoszláv-mcgyar közeledés kíépitése. Pár héttel ezelőtt Budapesten szinte hihetetlen delog történt. A jugoszláv és a jugoszláviai magyar irók tiszteletére estélyt rendeztek Budapesten* Közben Rajniss Ferenc, az Uj Magyarság egyik társ&g&zgatcja, Jugoszláviába utazott és sorozatos cikkekben lgyfekezett Jugoszlávia mellett hangulatot ceremteni. A minap a magyarországi bolgár diákok tartottak .Innépséget, amelyen Hóman kultuszminiszter beszélt, majd a budapesti jugoszláv követ adott annak a Kánya külügyminiszternek a tiszteletére ebédet, akit a jugoszláv sajtó két évvel ezelőtt személyileg vádolt meg, mint a marseillei merénylet egyik értelmi szerzőjét, után az érdekes hir után jön egy másik is. A magyar lapok Belgrádból a következő táviratot közlik: A Politika oimü nagy jugoszláv lap Marinkovics u$§agirót, a jugoszláv sajtóosztály volt főnökét azzal amegbizással küldte Magyarországra, hogy a magyar kérdésekről részletesen beszámoljon a jugoszláv közvéleménynek. Marinkovics első cikkében Magyarországról és a magyar - •:. kormányról a legmelegebb hangon emlékezett meg. A r olitika magyarbarát cikksorozatát megelőzően a Magyarságban jugoszlávbarát cikksorozat jelent meg. Ez a lap szintén külön munkatársat küldött Jugoszláviába. Mindezek felsorolása után -írja a Curentul - rámutathatunk arra az impresszióra, amelyet BethieŰjn István gróf hires cikke keltett, Hogy ne legyen feltűnő a magyar-jugoszláv baráti egyezmény, nekünk is egyeznény megkötésére tett ajánlatot olyan módon, olyan hangon és olyan feltételek mellett, hogy annak elfogadása teljesen lehetetlen.
