Házi Tájékoztató, 1936. január-június
1936-05-29 [1919]
P i r is, május 29. /Magyar Távirati Iroda/ Az Echó do Parisban Honry Bordeaux, a Francia Akadémia tagja ismerteti Kánya Kálmán kül ügy miniszterről folytatott beszélgetését. - A királyi palotában - irja Bordeaux - a távoliévé kormányzó helyett a kormányzóné volt szives fogadni, akinek szépsége felett az évek nyomtalanul haladnak tova. Gömbös ninisztorolnök éppen a Balaton partján időzik, ahol megrendült egészsége lassan áll helyre. Kánya külügyminiszter azzal az udvariassággal fogadott, amivel 'itt mindenki részéről találkozunk Trianon és annak ellenére, hogy a szélsőbaloldali francia választások kedvezőtlen hatást tettek !fog7 arországan, ahol az 1920.-i kommunista kísérlet emléke még mint szent oorzalom pl a lelkekben,.. Kánya külügyminiszter hivatásos diplomata, aki nem volt hajlanao képviselő lenni és akinek egyetlen törekvése az, hogv szolgálja országát \ megpróbáltatás idején. Kányának nem volt köze sem"a háborúhoz, sem az azt követő gyászos anarchiához, Mexikói követ volt, majd pedig hazatért, hogy resztvegyen nemxzoto sebcinek nekötözésében. Kánya mély tekintetű szemeit, telt arcát fehér fürtök keretezik be. Gyakran és szívesen mosolyog, oőt n«vet. de mintegy el sáncol ja magát a nevetés mögé védekezésül ., ' ""társalgás esetleges elszólásai ellen. Amikor a beszélgetés Magyarországra terelődik, hangja súlyossá válik. Vájjon érzi-e a miniszter, mennyire tetszik nekem az a hivalkodás nélküli hazafiassági amely szavaiból kicsendül. Magyarország nem akarta a háborút - mondotta Kánya ? Ismeretes, hogy Tisza ellenezte a háborút. Magvarországot azonban mégis szigorúan sújtották. Mindezt mi is tudjuk - folytatja Bordeaux. Magyarország lakossága 18 millióról kilenc millióra csökkent, területének 72 százalékát elvettek, úgyhogy nép sűrűsége ma nagyobb mint Franciaországé. Kánya külügyminiszter mindezeket a számadatok' t szembetűnő keserűség nélkül idó- bulyos kérdése kel kellett szembenéznünk - mondotta Kánya. Ki siellett fcjlcsztenün, iparunkat és földművelő sün et. A súlyos helyzet komolyabb, szabályosabb és intenzivebb munkára kőnyszoritett bennünket, dc '• n 2 32 | tl . ®rzes Ifcgyarnrazágon nagyon erős. Ez az érzés a török uralom 150 esztendője *la;tt is életben aaradf. A külügyminiszter mosolyogva mondja özeket a szavakat, olyan ember mosolyával, aki bízik a lövőbon, dc kétkedőnek akar látszani. OlykbrOlykpr azt hinnék, hogy kánya Voltaire kortársa, do az ironikus külszín " miatt könnyű észrevenni azt a kitárté akaratot, amely a háború által J.Őidezett bajok orvoslására törekszik. , . , -Hmtárreenti falvainkat - mondotta Kánya - az uj határok gyakran ECÍtészeitek, hze a határok kissé mesterkéltek /mosolyogva mondja, Bog?" 'kisso;/. .risztokraci-nk haj dan Európa leggazdagabb főúri oszt4v? voít, m pedig nemesen viseli el a romlást os főuraink ma már nem látogatnak cl P" ri sb r • • ö n - Igen, Kegy elme s Uram. Parisban -az: élet talán drágább, mint .Budapesten, dc i% árak csökkenni fognak. . ~ Akkor majd meglátogatjuk önöket - mondotta ezeket a szavakat szívélyes nevetőssel Kánya. . . f ,. k -f , 7 fűzi hozzá Bordeaux - hogy Magyarországon az élet sokmai olcsóbb, mint minálunk. . , ,-* 1 beszélgetés ezután Olaszországra tért át. Olaszországgal és Ausztriával kitűnő kapcsol: tokát tartunk fenn - mondotta a külügyminiszter. Ül.'.szórsza- os Ausztria népe egyben jó vásárlóközönség is számunkra* Nag».britannia távol van tőlünk, Franci --.ország hajdan a történelem során a barátunk volt. /üzt a szot IT hajdan M nagy szomorúsággal mondja Kánva./ \ francia es a öp.gya? jeaem között sok kapcsolói van - mondotta, h miniszter •• 3? ^d Pcaig, mintha emlékeinek sor-'t mintegy önmaga számára befejezné, így szólott: Igen súlyos megpróbáltatások értek bennünket. /Folyt, köv./
