Házi Tájékoztató, 1934. január-december

1934-03-04 [1917]

rr § Belgrád, áárcius 4, /ávol-i/ A Jolitika . : vezércikkében foglalkozik Venizelosz volt görög minisztereinöknek a balkáni egyezmény kérdésében elfoglalt álláspont javáig s hangsúlyozz:., hogy a balkáni egyezményt őszinte örömmel fogadta-a béke minden igaz barátja nemcsak a Balkánon és Közép ourdpában

t hanem Franc iaországbsn és Angliában is. A lap meglopotésének ad kifejezést, hogy az egyezmény Vomzolosz részéről bizonyos ellenzéssel találkozott és megemlíti ezzel kapcse•latban Vonizelosz aggályait Görögország Földközi-tengeri helyzete tekintetében. A Politika kijőlcuti, hogy Görögországot soha sommiféle veszedelem nom fenyegette cgyos Földközi-tengeri hatalmak bonyodalmaival kapcsa1'° t bc n. Vonizelosz ugylát szik elfolejti. - irja a lap - hogy mit jelent a balkáni népek szabadsága szempontjából valamely idegen hatnom beavatkozása a Balkánon és azt, hog^ Görögország milyen hjtbérviszenyba • kerülhetne, ha egy külső hatalom szilárdan megyothotné lábát a Balkánon* , Görögország biztonsága és szabadsága szorosan összefügg a Balkán jelenlegi politikai határ vonal inak fenntartásával és ha a jelenlegi helyzet bármiképen is megváltozik, Görögország biztonsága zonnal kéraésosse válik. A többi balkáni nom2ottől elszigetelt Görögország nem lohot biztonságban a tengeren. Só lecke lohot Venizelosznak obből a szempontból az 1923.-ban történt korfui esemény. , Szerbia egyéb kapcsolatokat is kereshetett volna,'köthetett volna részleges vagy kétoldali megállapodásokat nomcsak balkáni, haiem Balkánon kivüli államokkal is* de ugy találta, hoQf a balkáni érdekok legszerencsésebb megoldása a ba-Kání egyezmény minél szélesebb kiterjesztése val- mennyi balkáni állam bovonásávaT. Venizelosznak be kell látnia, hogy csak a balkáni népek összetartása és a béke biztosítása hozhatja meg a balkáni népek boldogulását* /MPI/ Ko/KO mmm*Á