Házi Tájékoztató, 1934. január-december
1934-02-01 [1917]
U i 3 fi , l./ebruar./U g.Tel.Korr.Bureai. Zar Informe li on./ , jas plötzlicha Auftreten der íívsimwehr in Tirol waiss man sich nicht recht zu orklaüron.Man glciubt,dass os sich um ainan Putsch odor um jjn^ Putschrorboroitofig nanduit. E/S Wien, 1.Február./üng.Tel.Korr.Bureau.Zur InÍQrmation./Es verlautet.dass die österreichische Regierong vorerst Suf die deuts che No te nicht antworten wird, sondern einen Scnritt in Gsjrf unternimmt. Ea ist möglichjdass Dr.Bollfuss vor Budapest no ch na<?i Genf faehrt. E/E fk! § P á r i s. február 1. /Magyar Távirati Iroda ./Az Ordre ciaü lap romai tudósítója szerint Itália hajlandó az Anschluss kórdé^ séien alkudozásba bocsátkozni, á csatlakozás kikerülhetetlen lesz - Írja a lap - és mivel Olaszország annak egyfelől minden bizonnyal káHt fogja vallani, Rómában azon fáradoznak, hogy másfelől legalább lehetőleg sok hasznot is húzzanak belőle-s Ez a haszon elsősorban Jugoszlávia felbomlás ztása és független horvát-szlovén állam felállítása VOIJD^T) íUzt az államot esetleg Magyarországgal egyesítenék, hogy ily^n roóoon a"Drang nach Osten" ellenében" második védővonal jöhessen létre, amely a szerződések által létrehozott mesterséges védővonalnál eresebb volna. Természetesen 01a szors zág megkapná Dalmáciát. - Nem lehet azt állítani - írja a tudósító hogy Olaszország mindezeknek az előnyöknek kedvéért az Anschluss megvalósítását óhajtaná. Az: olasz államférfiak tudják, hogy az ejbben rejlő veszély jóval f e lülmuljb a belőle származó előnyöket, és az olasz diplomácia mindent el fog, követni az anschluss meggátlása végett. A Saarvidék ügyét és a leszerelés kérdését az alkudozások eszközéül fogjak_ felhas znalni. Ausztria védelme mellett semmiesetre sem fosnak a végsőkig kitartani, mert ez Franciaország érdekeit szolgálná, a francia es olasz erdekek pedig egy főbenjáró pontban, a balkáni politika kérdésében, éles ellentétben állanak egymással. Itália csak addig védi az osztrák függetlenség ügyet, amig tisztességes megegyezés lehetőivé nem.valik. K1 /T Jf _ _ ^Bukarest, februári. /Magyar Távir ti Iroda/ *ürj t^ foglalkozva a Balkán-egyezménnyel azt írja, hogy az egvezménynek nemcsak a Balkanon, hanem Közép- es Nyugateurópában is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A nagyhatalmak, különösen Anglia és Franci aország, megér tették, hog szükség van az egyezmény megkötésére. A nagybatalmak s zemeben a Balkán min?ifvesze ly t Jelentett a világbéke s zen pontjából, „ Szarajevó* és utána 1916-ban Bulgária Románia elleni háborúja ezt a felfogást megerősítette. Húsz esztendő elteltével a világ közvéleménye látja, hogy ez a mentalitás nemcsak hogy megváltozott, hanem átköltözött a lalkán Európába és ma nagy megerőltetésbe kerül Középeurópa békéjének fenntartása. Epen ezért Kemal pasa kezdeményezése nemcsak azért nagy fontosságú, mert kimutatta Törökország és Szovjet Oroszország béke akarat á t, hanem azért is, mert maga mellett latja a török külügyminis zter Románia külügyminiszterét. Azok a baráti szavak, amelyek Tevfik Rüzsdi bej ajkáról elhangzottak, erőt adnak a románoknak akik mind íg egyetértettek az . érzékeny, megértő, jellemes és sz ótarto torok néppel. Tevfik Btzsdi bejben e * az újjászületett törck állam kepvi se lojet lát juk. Ha/Vá —
