Házi Tájékoztató, 1929. október-december
1929-11-05 [1908]
,§-§ B u. k a r e s t,november 5. Az tini versül "Hogyan bánnak a magyarországi románokkal" cimü vezércikkében azt irja, hogy Magyarországon 156 görögkeleti egyházközség van; ezek közül 138 szerb, 18 pedig román. B román egyházközségeknek 55 fiiiájuk is van; a román görög-keleti egyházközségek a szebeni metropolita ala tartoznak. A_ budapesti kormány minden eszközzel arra törekedett, hogy megszakítson minden kapcsolatot a román oriíodox egyházközségek és a szebeni metropolia között, hogy igy könnyebben elmagyarosithassa a román lakosságot. A magyar kultuszminiszter arra törekedett, hogy a magyarországi román templomokban a magyar nyelvet tegye a lit\urg,ia nyelv éve. £ kezdet az volt, hogy szeptember 8-án a szentesi román or^pdox templomban magyarnyelvű istentiszteletet tartottak. Ez az egyházközség 1907-ig a szebeni metropolia alá tartozott, de a magyar kormány nyomása és fenyegetéseinek hatása alatt 1907-ben . függe tlen"or|pdox egyházközségnek nyil vánitotfca magát, de ennek ellenére azóta is egészen ez év szeptember 8-áig az istentisztelet nyelve román volt, A budapesti kormány azt tervezi, hogy Szentes székhellyel magyar orijpdott, püspökséget állit fel. E célból Németh István magyar orijpdox lelkészt Sztambulba küldte, hogy e tervhez megszerezze a sztambuli patriarcha felhatalmazását és jóváhagyását. Szentesi püspökké Németh Istvánt nevezik ki. -a-mikor tehát a romániai magyar kisebbség vezetői követelik, hogy az erdélyi igazságszolgáltatásban es közigazgatásban engedjék meg a magyar nyelv használatát, Bethlen gróf kormánya a magyarországi román orijpdox egyházközségekben a hivatalos államnyelvet teszi a liturgia nyelvévé. Sz a kormány nemcsak hogy gúnyt üz a kisebbségeknek a vallás szabad gydcorlatára vonatkozó jogaiból, hanem figyelmen kivül hagyja az erre vonatkozó állami törvényeket is, amelyeket pedig köteles volna tiszteletben ta\rt<\ni. A lap ezután rámutat arra hogy gróf Apponyi 1908. december 23-án Metianuszebeni me tropolitáhoi 144.34Y szám aL^tt intézett átiratában elismerte, hogy a liturgia nyelve a román és igy a vallástanításban a román nyelv a vallásos nevelés sérelme nélkül nem mellőzhető. Épen ezért nem akar erkölcsi kényszert gyakorolni a vallási nevelés kérdésében s nem akar beleavatkozni a vallás jogaiba. Apponyi csupán azt kérte, ^hogy az állami iskolák felsőbb osztályaiban az imákat magyarul is tanitsák. A szebeni metropolita azonban 1909. szeptember 2.-i válaszában ezt is visszautasítótta azzal, hogy a vallásoktatás az egyház autonóm joga. ^Ime ( most Bethlen gréf kormánya a magyarországi román orijpdox egyházközségekben erőszakkal vezeti be a magyar nyelvet, mint a lit^urgia nyelvét figyelmenkivül hagyva a vallásszabadságot es a kisebbségi jogokat-. /MTI./
