Házi Tájékoztató, 1929. április-június

1929-04-27 [1906]

L § L o n a o n , április 27. /Magyar Távirati Iroda./ Sisley Huddlestone/ a^New Statesman levelezője hosszabb cikben számol be prágai uti benyomásairól, előrebocsátva, hogy azonnal a megérkezése utáni reggelen a cseh külügyminisztérium egyik magasábbrangu tisztviselője kereste fel, autón végigvezette a városon ás bemutatta az összes csen notábilit ásóknak. -Ez - úgymond az iró - kétségkívül célzatosság, noha udvarias, kellemes ás intelligens propaganda. A leiró részek után a cikk megállapítja, hogy a kis antantot a szükség hozta létre. Azok a nemzetek, amelyek a háborúból túlságos nagy -j nyereséget vágtak zsebre, félelmükben szövetkeztek, hogy területi nyereségüket együttesen védjék meg. Most, hogy az utódallamok összeomlásának veszélye nagy részben megszűnt, kétséges, vájjon egy közös félelmen alapuló szövetség fennállhat-e továbbra is. Az utóbbi időben mindinkább hangsúlyozzak Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia egymástól erősen eltérő érdekeit. Látszólag már semmi ok sincs arra, ami Csehszlovákiát megakadályozza abban, hogy más államokkal keressen érdekközösséget. Csehszlovákia faji tarkasága súlyos bajok kútforrása lehetett volna. Az^ország három volt osztrák ás kát volt magyar tartományból áll, az utóbbiak aránylag szegények és kulturálatlanok. Határain belül öt különböző fai ál, amelyek Közt a németek és magyarok számszerint több mint 3 millió fővel alkotják a tulaj donképeni kisebbséget. Sz elág súlyos és veszélyes problémákat vetett fel. Y A nemeteknek eleinte sok panaszra lehetett okuk, de most ugyjlátszik; sikerült őket kielégítem. Magyarországot tekintették jó ideig Csehszlovákia legveszedelmesebb szomszédjának, de a magyar agreszszivitás hire lassanként tűnőiéiben van. A szomszéd iránti gyűlölet kútforrása egyedül a félelem. A cseh kormány kezdi belátni, hogy nincs mit tartania Magyarországtól, amelynek lakossága sokkal csekélyebb Csehszlovákiáénál ás még ha a kisantant nem is léteznék, nehéz volna sikeres magyar támadást elképzelni. , •' na Magyarországon akár a kormány, akár a külső befolyások bosszúálló szellemét táplálják, akkor a kibékülés lehetőségei csekélyek maradnak. De minél kevesebb agitáció lesz, annál inkább javulnak a joviszony kilátásai. Maga Mas^aryk élnek nem volna ellene észszerű kiegyezésnek, beleértve bizonyos határmódosi tás okat Magyarországgal azzal a feltétellel, hogy Magyarország kimutatná békés szándékát. Ha Magyarország tényleg békés hajlamú volna, a legjobb viszony állhatna ienn a kát ország között és a területi módosítások egyáltalában nem bírnának fontossággal. Azért nem, mert minden kérdést lehetne rendezni gazdasági szerződésekkel. Ugyjlát szik. a megértés legfőbb akadálya az, hogy Magyarország, ellentétben'szomszédaival, elleneszegül a kibékülés modern politikájának. A csehek részéről azonban megvan a hajlandóság a duzzogás politikájának abbanhagy ás ár a. Ivl § P á r i s,április 27. /Magyar Távirati Iroaa./ Az. Information és a Le Temps budapesti táviratot közöl a magyar szociáldemokrata pártnak a Reviziós Ligával való együttműködéséről szolc határozatáról.