Házi Tájékoztató, 1929. január-március
1929-01-19 [1905]
/-/ § Prága, január 19./Magyar Távirati Iroda/ A Szlovenszki Dennik Hodzsa budapesti diplomáciai működéséről folytatólag ezeket irja: Hivatalának elfoglalása utan Hodzsa azonnal szétküldte a csehszlovák Katonai misszió tagjait a déli antanthadseregparancsnoksághoz, hogy ott érintkezésbe lépjenek a Budapestre küldendő katonai antantmisszió tagjaival. Okét ugyanis csehszlovák értelemben kellett informálni még mielőtt Budanestrelcerülnének a magyar kormány befolyása alá. A budapesti, csehszlovák diplomáciai misszió nem bizhatott vakon abban, hogy a francia tisztek rokonérzése ab ovo a csehszlovák ügyé lesz.Hodzsának a francia misszió tiszt* jeivel való legelső érintkezése bebizonyította, hogy nem lehet ttU.uk olyan rendelkezéseket várni, amilyenekre a csehszlovákoknak szükségük lett volna; ez a misszió a maga hatáskörében sem el nem ismerhette a csehszlovákokat szövetséges hadviselő félnek sem pedig nem vonhatta vissza a Felvidékről a magyar csapatokat. Benes pedig Parisból november 29-én ezt irta Kramáznak: "Legyetek azon, hogy "viaf. '".-feltűnés nélkül megszánjátok a Felvidéket. Itt csak a fait accorapli segit, á helyzetnek harc és zaj nélkül végrehajtott hatalombavétele.'A jogot erre megkaptuk. A nyilvánosság előtt kérem ezt titokban tartani." I^KCÜ Hodzsa alternatíva előtt állt: vagy engedi, hogy a magyarok a maguk terveit végrehajtsák, vagy pedig tárgyalásokba kezd velük: 0 a tárgyalások mellett döntőt és ezeket mindaddig'folytatni akarta, amig a Fülvidék katonai megszállása befejeződik; 1918.november 28-án nedig politikai jelentést loüldött Prágába, melyben a többi közt beszámolt a Károlyinál való Bemutatkozásáról. Károlyi közölte vele^ hogy a magyar kormány már nem kivanj*a a tótoktól a magyar integritás es szuverenitás elismerését. Hodzsa a jelentésben ajánlja, hogy ha a magyar kormány hátsó kondolat nélkül kezeskedik arról, hogy"a Felvidéken a politikai és a katonai fennhatóság csehszlovák^kézbe jut, akkor ő /Hodzsa/ hajlandó a turócszentmártoni tót nemzeti tanács és a magyar kormány közt a tárgyalásokat'nyélbe ütni. Ezt az'.álláspontját Hodzsa november 27-én Jászival is közölté, aki belátta, hogy kénytelen deferálni, a csehszlovák álláspontnak. Hodzsa elmondja még a jelentésben, hogy a magyarokkal való tárgyalásokban a csohszlovákok és a románok álláspontja között junktimot létesitett. Egyebekben arra törekedett, hogy Magyarországom!terjessze azt a meggyőződést ,nogy a magyarok rászorultak a Csehszlovákiával es Jugoszláviával való jó viszonyra. Szzel paralizálni akarta a magyarck osztrák, német és olasz orientálódását. . f-L fllfet jl lr!'t áfflSf áteM S s r Z °J?M íferpi* raánynak elég ideje lett volna a Felvidéki . népszavazás végrehajtásához. 1928 november 2.-án egy század csehszlovák katonaság lepett a F-lvidákre, korülbelől 150 főnyi erővel. Decemberben a csehszlovákok csak a Vágvölgyet szállták meg s a Felvidék többi része magyar kézen volt s ott senkisem akadályozhatta volna meg, a népszavazást. Hodzsa megemliti, hogy a Felvidék ugy járhatott volna, mint Nyugatmagyarország.Ez rossz példa. Ausztria elvesztet-e a háborút, Csehszlovákia pedig szövetséges és győztes állam volt. Hodzsa hiába rémüldözött Eudapesten ,hiszen Nagymagyarország az o szemeláttára ment darabokra. Magyarország mögött már senkisem allt, a tótok mögött ellenben a győzedelmse antant hadsereg volt. /Folytatása következik. / (A/1
