Házi Tájékoztató, 1928. március-május
1928-03-02 [1903]
§ R ó m a,március 2./Magyar Távirati• Iroda, k Restc del Carlino-' ban Sangiorgi vezércikket ir az" optánspörről. Nem akarjuk újra elismételni a pör ismert részleteU - irja a lap-Magyarország honfitársainak védelmét a trianoni szerződés . ? .£3. es 250.szakaszra alapította. E reménységek Chamberlain javaslatával^ugy látszik füstbe mennek, de Olaszország közbelépése és a tanács felszólítása a felekhez a békülésre, némi reményt biztosított. A / megegyezésnek meg lett volna az értelme. Románia belső válságban kínlódik, Magyarország pedig békében akar élni szomszédaival. A targyalásokmmágis meghiúsultak, mert a bukaresti kormánynál még jobban bűnös az az összekuszált politikai manőver, amely Középeurópa komoly konszolidációját szabotálja. Magyarországot pedig különösen diszkreditálni akarja. A map-yar javaslat valóban a minimumodkor i és egyáltalában nem. akart_ártani a román földreformnak. A magyarok csak azokat a földeket kértek vissza természetben, amelyek állami kezelésben vannak, úgyhogy a földreform érintetlen maradt volna és a románoknak nem lettek voína pénzügyi nehézségei. A román kormány kezén több mint kétmillió hektár ::bld van az összes optánsbirtokok területe pedig kétszázhetvenezer hektár, a kérés tehvt teljesíthető. A már kiosztott íöldekért a magyarok' nem t-lje sértékü fizetést, hanem csak méltányos kárpótlást követeltek, Titulescu nem válaszolt és csak Parisban mondotta ki a nem-et A ká dés most újra ^enf elé kerül, mér élesebbem és még komplikáltabban, mert a kisar.tant ujabb offenzívat indított Magyarország ellen. Titulescu intranzigenciájának ez a magyarázatai a trianoni szerződés két pontjának kicsavarása és jogi szőrszálhasogatás nem elegendő ok arra, hogy Románia ne akarjon megegyezni Magyarországgal, mikor a magyar kérés pénzügyileg nem ifhtetlen, az optánsok kérése pedig minimális.. A román nolitika azonban odaadta magát Pelgrád és Prága játékaihoz és a kisantant" gondolatkörébe helyezkedik. Természetes, hogy Lenes még fűti az t optánspört, hogy Románia és Magyarország között minden közeledést meghiúsítson. Az optanspör miat" fűti a szentgotthárdi incidenst. A dunamenti békét nem borítja fel nehany magyar_gépfegyver, ellenben fenyegeti a kisantant botrányos zavartkeltő politikája. /Van egy béke, amely mesterséges dip,omáciai jegyzőkönyveken alapszik és egy másík, ami az igazságra törekszik. A kettő kozt éles az ellentét, de mennél jobban halad az ido, annál inkább hanyatlik az első és annál szükségesebbé válik a másik. _j^amely azt képzeli, hogy megállíthatja a történelmet, ha az nem Prága s zárni tása szer int ha1ad.