Házi Tájékoztató, 1928. március-május

1928-03-07 [1903]

L § L o h d o n, március 7./Magyar M Távirati Iroda/ A Manchester Guardien genfi levelezője szerint a népszövetség tanácsa valószínűleg kompromisszumos megoldást fog e gépfegyverek ügyéhen találni, mely szerint egy.K jórészt polgári egyénekből álló bizottságot küldenek Magyarországra annak megállapítására, vájjon a gépfegyvereket tényleg használhatatlanná tették-e. Meg a bizottság katonai tagjai is polgári ruhában lesznek, hogy Magyarország érzékenységét kíméljék. Ez az eljárás a levelező szerint felderítetlenül hagyja a legfontosabb kérdést, tudniillik azt, hogy tulajdonkénen honnan származtak és hova voltak szánva a fegyverek.'Ennek kivizsgálása azonban Olaszország ellenállásába ütköznék. Kérdés, hogy meg lesz-e ezzel a kisantant elégedve. Az ügy szorosan ÖS3szefügg a Magyarország és a kisantant közti viszonnyal, .azonban a kisantant képviselői igyekeznek háttérben maradni, Titulescu hangsúlyozta, hogy ő tanácsban nem a kisantant vádoló szócsöve, hanem egy, a békát f?.nntartani kivánó tanácstag.Markovics -jugoszláv delegátus nemrég igen enyhe hangon nyilatkozott Magyarországról. Benes pedig állítólag pozitív ajánlatot tett %lko magyar külügyminiszternek az ügy békás elintézésére. A merész képzelet ezekben a feltűnő jelenségekben az európai politikának egy uj fázisát látja kibontakozni. Ezek szerint Ausztria es Magyarország kibékülnének az utód államokkal és-azokkal együtt egységes gazdásági ás politikai alakulatot alkothatnának. Ebből-a célból 01 aszország rendézné differenciáit Jugoszláviával és belépne ebbe/ az alakulatba, mint vezető tag, megvalósíthatná régi álmát, tudniillik átvenné lmsmmm.mwsi Franciaország középeurópai hegemóniáját. Franciaország azonban nem nagyon bánná . ezt, mert megszabadulna a német-osztrák csatlakozás rémétől. Ennek a grandiózus tervnek alapfeltétele azonban az volna, hogy vagy Magyarorszőg ' őszintén belenyugszik mai határaiba, vagy a kisantant bizonyos területi engedményeket adna. Az első feltétel sokkal valószínűtlenebb, mint a második, amelyre vonatkozólag Csehország és Jugoszlávia.bizonyos csekélyebb mérvű hailandóságot mutatna. A levelező hangsúlyozza, hogy imindez egyelőre a poxitikai képzelődök álma, de a képzelődés is világot vet a tényekre es nem tagadható, hogy még a legmagasabb politikai körökben is van egy ilyen áramlat. B u k a r e st , 7. 'Marz. /'"iener /mtliche líachrichtenstelle ./ ITaíh dem Bekanntwerden der italieni schen Stellungnahme zur Szentgotthárd-Affare und őer offenen Parteinahme der offiziösen italieni schen Presse für Ungarn, -die als ein Zeichen des Scheiterns der rSmischen Mis sión Tituleseus gedeutet wurdc ist in letzter Zeit in vielen Kreisen der Cffentliohkeit einefortschreitende Abrückung von Italien zu bemerken. Wahrend anlasslich der Aufrollung der südtiroler Frage die offiziose rumanische ^resse sich offenkundig weisungsgem&ss der Stellungnahme enthielt, nennt heute lupta die Schro fheit des italienischen Vorgehnns und die U.eftigkeit Mussolinis bedauerlich für din Kleine Entente, da dadurch Csterreich dem Anschlusse entgegengetrieben wird, womit Italien auch selbst schade, da der Brenner als Reichsgrenze gefáhtlicher sei, als Orenze zwischcn Italien und Österreich. Die Lupta hebt auch die zweicrlei Behanaiungsweise Mussolinis hervor, der in Italien keine Irredenta duldet, hingegenxfesx: die ±MM&SáttM/

1rredenta in Rumanien begünstigt. /UTFB. / /ungarisehe/ - - -