Házi Tájékoztató, 1928. március-május
1928-03-05 [1903]
g .J.ír e n I , március D. /Magyar Távirati Iroda./ A Journal de Gégévé hasábjain ,/iiHam. Martin vezércikkben foglalkozik a géppuskák ügyével. Megállásit ja, hogy az ügy jelentősége kezdetben egészen alárendelt volt. El lehet fogadni azt a tételt, hogy a géppuskák, amelyeket Olaszországból egy cseh vasúti állomásra küldtek, csak véletlenül került magyar területre. Ha Magyarország az ügynek ebben a stádiumában azt modnja "Gyertek, nézzétek meg magatok, nincs semmi titkolnivalónk! : ', akkor diplomáciai helyzete igen szilárd lett volna. A népszövetség hálás lett volna Magyarországnak, hogy megkönnyíti feladatát és nem teremt felesleges incidenst. A vizsgálat folyamán kímélettel jártak volna el irányában. Az invesztigáció rendszere amugyriis olyan korlátokhoz van kötve, hogy lehetetlenség"'lett vol^na a bizottság számára mást megállapítani, mint az amúgy is ismeretes tényeket. Magyarország tehát semmit sem kockáztatott volna. ahelyett azonban a magyar kormány szétrombolta a szállítmányt és kevés híjjá, hogy szét nem szórta. Amikor pedig a népszövetség mostani elnöke közbelépett, hogy megakadályozza az anyag szótszórását, akkor a magyar kormány viharosan tiltakozott ez ellen, ahelyett, hogy hálás lett volna Cheng-Lonak, aki egy ujabb ballépés elkövetésétől kímélte meg. A magyar kormány állandóan ugy viselkedett, mint akinek titkolnivalója van. Ilyen körülmények között az invesztigáció, amely először alárendelt jelentőségű volt, most európai érdekű kérdés lett. Ha nem tartják meg az invasztigációt, akkor a biztonság egész rendszere, a leszerelés jcvoio és a népek közeledése mind kérdésessé válik jnnek következményei elsősorban abtan mutatkoznak majd, hogy az áitalános leszerelés terén ujabb nehézségek merülnek fel. Ha a népszövetség most kudarcot vall, a nacionalista pártok ezt mindenütt örömuj ongással fogják fogadni. Akkor többé nem lehet szó például arról, hogy a'francia népet rávegyék a Pajnavidék kiürítésére. illiam.. Martin ezzel végzi cikkét: Semmiféle ellenszenvvel nem viseltetünk Magyar rszág- iránt, de ki kényszeritette Magyarországot, hogy ilyen helyzetbe juttassa önmagát? $ v .4A?,\ f >,Mrcius 5. /Magyar Távirati Iroda./ A Journal de Geneve bo tudósításban közli Bethlen debreceni beszédét. F § P á r i s, március 5./Magyar Távirati Ircda./ A Tsmps közli a k»r-t mányzónák a Falu-Szövetség krngresszusán elmondott beszédét. N e w y « r k, 5.Maerz./Wolff./ Die hiesigen frígner Horthys hielten eine Frotestversammlung gegen das bevorstehende .lintreffen von fünfhundert Korthy-Anhaengern ab, die zu der Enthüllung des Kossuth-Denkmals nach N^wyork Keimen sollen./'JTKB./ § Berlin, március 5./M«_yar Távirati Ir»da./ A P^ster Lloyd cikke az invesztigácicról me jelent a Bcrsenzeitungban. Bethlen gróf debreceni beszédét bőven hozza a Börsenzeitung> a Deutsch Tagészeitúrig; rövilen a Gurmania. ^
