Házi Tájékoztató, 1927. április-december
1927-12-02 [1901]
"p § P á r I s, december Ü. /Magyar Távirati Iroda" A Po pulair"4 ismét hosszú cikket szentel a cimlethamisitási ügynek . 1923-ban - ir;a a t a ? 7 kiderült, hogy a magyar kormány két ügynöke Weinreb és Elumens^ein i által címleteket vásárolt. Ez ugy tudódott ki, hogy a csehszlovák kormánymű Blumenstein ellen folytatott jfnímkaipaxán pörével kapcsolatosan az utóbbinál a magyar pénzügyminisztérium és devizaköznont meghatalmazásait találtak. Ekkor a botrányt elfojtották s,az ügy nem került a nyilvánosság elé. A lap ezután részletesen icmerteti az innsbrucki egyezményt. Kiemeli, ( hogy Magyarország nem tudta a terül etán'található cimlet kész letet zárolni. A Magyarországra eső cimlet -quota 47.73 százalék volt és minden állam kötelezve volt a ráeső quota és a ténylegesen birtokában levő kész- •• let Közötti különbség arányában külföldi cimletek bevásárlására. Ezért a magyar kormány az ország érdekeit igen rosszul védte, mert minden hiányzó 1« csaknem értéknélküli magyar cimlet tömeghez tartozó cimlet helyett egy XMX ¿7-32 aranykorona értékben valorizált külföldi készlethez tartozó címletet kellett elfogadnia. 1923-ban a függő kérdések elintézésére össze nivtak az innsbrucki tanácskozást, amelyen megalkották a közös pénztárt, s ezek következtében a jóvátételi bizottság felszólította az érdekelt államokat a lebélyegzésre. Franciaország ezt a müveitetet a Credit Lyonnaise-re es más bankokra bizta.Mivel alebélyegzés ilyen későn kezdődött, nehéz volt megállapítani hogy a bemutatók tulajdonjoga valóban fennállott-e a békeszerződések életbelépésének napján, amint ez elő volt irva. Ezért kényelmesebb voltba cimlstekadc lebélyegzésé b a bank által ismert és neki ajánlott személyiséggel végeztetni, A lap szerint két lehetőség var. arra vonatkozólag, hogy honnan erednek a Blumenstein-féle cimletek. Az első volna az, hogyha címleteket Magyarországból még 1923 kixEX előtt kicsnnpésztek. Ez azonban, nem valószinü, mert a magyar kormány ekkor már vássrolta saját'címleteit es igy^a csempészésnek nem lett volna értelme. A másik feltevés me lyet a nyomozás elején visszautasítottak, mert én a magyar kormány volt a panasztevő,^de'amely feltevés a nyomozás negyedik hetében ismét előtérbe lep. abban áll, hogy a hamisított cimletek a magyar állampénztárban centrolozalt nemzeti készletből erednek. Ne felejtsük el, hogy az első feljelentést Blumenstein ellen egy cinkostársa,Birnbaum tette, aki bosszút akart , rajta állani. Ha ez igaz, igy érthető, hogy a magyar kormány is megtette a feljelentést, még abban az esetben is ha a közös pénztár nem is találja rendkívülinek a hozzá, érkező szokatlanul nagyszámú, ui szelvényezésre benyújtott cimleteket. Hogy a magyar kormány kényszerhelyzetében feljelaitést tett ez érthető, de érthetetlen, hogy miért tette azt ilyen későn, Az ugy kezdeten magyar lapok hirül adták hogy egy Biró, nevü nyugalmazott rendőrfelügyelő már 1926-ban értesítette a pénzügyminisztériumot, hogy cimletcsemneszés folyik és a minisztérium ezt a magyar rendőrségnek tudomására is hozta. Mivel a magyar lapok szigorú cenzúra alatt állanak, feltehető hogy sz az értesülés fedi a valóságot. De azóta semmit sem lehetett hallani a magyar rendőrség nyomozásáról bizonyara azért - mondja a lap - mert az ügybe a magyar kormánynak és igy a magyar rendőrségnek is kedves személyiségek voltak belekeverve. Ha a magyar rendőrség akkori nyomozása eredménytelen marad ez azt mutatja, hogy a rendőrségnek több takarni és leplezni valója akadt. *2MC
