Hazai Tudósítások, 1989 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1989-01-15 / 2. szám

I 1989.XXVI.évf.2.sz. Hazai Tudósitások 5 Az igazságügy-miniszter nem javasolta az Elnöki Tanácsnak azok kegyelmi mentesítését, akik az emberölést nem harc közben követték el, hanem - különösen kegyetlen módon, áldozatukat emberi mivoltukban is megalázva - sebesültek életét oltották ki. Ilyenek például a Köztársaság téri, a miskolci és a mosonmagyaróvári véreng­zések részvevői. Nem javasolta továbbá azok mentesítését, akik - a közbiztonság fellazulását kihasználva - saját hasznukra foszto­gattak, például házkutatások ürügyén fegyveresen különböző érték­tárgyakat tulajdonítottak el, vagy üzleteket raboltak ki. Ugyancsak nem terjesztette az igazságügy-miniszter az Elnöki Tanács elé azok­nak az ügyét, akiknek cselekményét - elsősorban a sértett politikai meggyőződése vagy funkciója miatt - a bosszú motiválta, és céljuk emberi élet kioltása volt, vagy ahhoz vezetett. Százhuszan voltak tehát, akiket mentesített most az Elnöki Tanács az 1956-os cselekményük miatti joghátrányok alól. Akiket más bűncselekmény miatt később is elitéit a biróság, e büntetés hátrányait továbbra is viselik. Azok a személyek, akik most nem kaptak kegyelmet, kérelmet nyújthatnak be az Igazságügyi Minisztériumhoz, ahol ismét megvizs­gálják ügyüket, s döntésre az Elnöki Tanács elé terjesztik. Az 1956-os események miatt elitéltek közül többen külföl­dön élnek, s tartózkodási helyük ismeretlen. Az ő ügyükkel érdem­ben most nem foglalkoztak, mert ők perujitási vagy kegyelmi kérel­met terjeszthetnek elő. xxx

Next

/
Oldalképek
Tartalom