Hazai Tudósítások, 1988 (25. évfolyam, 2-22. szám)
1988-01-15 / 1-2. szám
1988«XXV.évf.l-2.sz. Hazai Tudósítások 3 A lakosság pónzjövedelme várhatóan 11-11,5 százalékkal fog növekedni. A gyermekes családok támogatására a kormány havi 400 forint családi pótlók emelést tervezett, gyermekenként. A szakszervezetek, az ifjúsági szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa ragaszkodott azonban az 500 forintos emeléshez. A kormány ezügyben alternatívát kínált a képviselőknek: a gyermekek 3 éves koráig lehetőséget biztosit az 500 forintos emelésre, avagy az egszeri anyasági segélyt 6 ezerről 10 ezer forintra emeli. /Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a képviselők külön szavazása alapján - 11 ellenszavazattal és 3 tartózkodással - az első variációt fogadták el./ Medgyessy Péter ezt követően részletesen elemezte a költósgvetós tételeit. Külön 10 milliárd forint tartalékot hoznak létre, melynek felhasználása csak az Országgyűlés Jóváhagyásával történhet. A miniszterelnök-helyettes expozéja végén hangsúlyozta, hogy 1988 a stabilizációs időszak első Ó9 legnehezebb éve lesz. A célok kemények, de megvalósíthatók. A magyar gazdaság és társadalom többre képes, mint amit ma teljesít. Az expozét élénk vita követte, 19-en szóltak hozzá a témához. Ezután az Országgyűlés - 4 ellenszavazattal és 18 tartózkodással - részleteiben is elfogadta az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvényt. A napirend következő témája a jogalkotás korszerűsítése volt. A jogalkotásról szóló - 9 egy tartózkodással elfogadott - törvény szerint jogszabályt C9ak az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és tagjai, az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkárok és a tanácsok adhatnak ki, mégpedig mindegyik csak egyféle elnevezéssel. E tárgykörben fontos lépés volt az Alkotmány módosítása. Ennek értelmében beiktatták az alaptörvénybe azt a bekezdést, amely szerint az Országgyűlés ülései között a parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja, az alkotmányt azonban nem változtathatja meg és nem alkothat jogszabályt olyan tárgykörben, amelynek szabályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. E rendelkezés lényege, hogy erősíti az Országgyűlés szerepét,