Hazai Tudósítások, 1987 (24. évfolyam, 1-23. szám)
1987-01-15 / 1. szám
1987.XXIV.évf.1. sz. Hazai Tudósítások 2 A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 1987-BEN Az 1987-es esztendő népgazdasági tervének előirányzatai szerint a nemzeti jövedelem 2, az ipari termelés 2-2,5, az országos építési és szerelési tevékenység 1, a mezőgazdasági termékek termelése pedig 4,5-5,5 százalékkal növekszik. A belföldi felhasználás a tervek szerint szinten marad, vagy legfeljebb 1 százalékkal csökken, a lakosság fogyasztása is megáll az előző év szintjén, maximum fél százalékkal csökkenhet. A Minisztertanács megállapította, hogy 1986-ban a magyar ipar termelése és konvertibilis elszámolású kivitele a tervezettnél lassabban emelkedett, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javult. A mezőgazdaságot ismét aszály sújtotta, emiatt a növénytermesztés eredményei lényegesen alacsonyabbak a tervezettnél. A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek az előirányzottnál nagyobb mértékben nőttek. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nőtt, és a külkereskedelemben az áralakulásból veszteség származott, a magyar népgazdaság egyensúlyi helyzetének 1985-ben megkezdődött romlása folytatódott: a külkereskedelmi mérleg egyensúlya passzív, a nettó adósságállomány emelkedett. A reálbér és a reáljövedelem 1986-ban terven felül növekedett. Az életszínvonal átfogó mutatóinak jelentős részében az ország már 1986-ban elérte az 1987-re kitűzött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. Mindezek alapján 1987-re a kormány a fogyasztói árak 7, és a bérek 5-5,5 százalékos emelését tervezi, ami azt jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az 1986. évi - a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt - szintet.
