Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-10-15 / 19. szám
1986.XXIII.évf.19.sz Hazai Tudósítások 6 HÁROM NAGY MŰVÉSZT GYÁSZOLUNK Súlyos veszteség érte a közelmúltban Magyarország művészeti és irodalmi életét. Három nagy egyéniség ment el váratlanul, örökre. Valamennyiüket szerettük, tiszteltük, hiszen mindegyikük mestere volt saját műfajának, igy a veszteség még megrenditőbb. Életének 81. évében elhúnyt Kellór Dezső iró, konferanszié, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, a Vidám Színpad örökös tagja. 58 éves korában meghalt Ruttkai Éva Kossuth-dijas színművésznő, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze. Váratlanul, súlyos betegség következtében 53 éves korában elhúnyt Ladányi Mihály, József Attila és SZOT-dijas költő. * Kellór Dezsőről azt tartották, hogy egyidős volt a magyar kabaréval. Tény: életének nyolcvanegy évéből jószerivel hatvan a kabaréban telt el. Az ország mindenekelőtt úgy tartotta számon, mint konferansziét. Pályáját a Ma Este cimű színházi lapnál kezdte, eredetileg karikaturistaként, majd riporterként, aztán pedig nap mint nap a "viccgyártásból" élt. Eleinte úgy látszott, nem sokra viszi, és ezt Salamon Béla tudtára is adta: ne is próbálkozzék, sosem lesz belőle kabarészerző. 1933-ban a Teréz-körúti Színpadon állt először a közönség elé, akkor még kevés sikerrel. Népszerűsége a felszabadulás után kezdett felfelé Ívelni. Ekkorra már kialakította a reá jellemző konferanszió-stilust. Úgy mondott véleményt egy-egy jelenségről, mintha épp ott a színpadon, rögtönzésként jutna eszébe mondandója. Kellór inkább csevegett, könnyedén, egyszerűen és magától értetődően, ám szavai vaslogikával követték egymást, mondanivalójának veleje volt, s ezen nem csupán mosolyogni, tűnődni lehetett, de el is töprengeni. Az idei könyvhét egyik legsikeresebb művét is ő irta: Fogom a függönyt ciramel. Ez volt a nyolcadik