Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-04-01 / 6. szám
1936.XXIII.évf .5.sz Hazai Tudósítások O EGYETEM A PÜSPÖKVÁRBAN A magyar közópkor barátainak régi fájdalma, hogy a román kor és a reneszánsz, kiváltképpen azonban a gótika ránk maradt emlékei felettébb hézagosak. Pusztulásukról gondoskodott a török hódoltság Pedig virágzó a hűbériség tárgyi kultúrája magyar földön egészében nem alábbvaló, mint a vele egykorú lengyel, cseh vagy osztrák területeken. Hiányzott azonban a meggyőző bizonyíték. Hiába akadtak szép számmal olyan egyedi alkotások, amelyeket bátran össze lehetett mérni a külország! értékekkel, ha nem maradtak ránk lelet együttesek. Ilyeneket az elmúlt tizenöt évben már találtak egyetkettőt - a legbecsesebbeket éppenséggel a budai var betemetett árkában. Onnan kerültek elő a Luxemburgi I. Zsigmond /1387-1437/ által a szemétre hányatott gótikus szoboregyüttes töredékei. így az utóbbi évekre összegyűlt két kiállítás anyaga - előbb egy gótikus gyűjtemény, majd egy reneszánsz válogatás -, amelyeknek külföldi sikere jelezte, hogy a kétkedő "volt-e a régi magyar koroknak értékes művész>te?" kérdés átadta a helyét a köztudatban a kiváncsi másiknak: "milyen is volt valójában a középkori magyar művészet?". Úgy tűnik a szakemberek most megtalálták a bizonyítási sor hiányzó láncszemét: azt a magyar várost, ahol az ókeresztény, festett sírkamráktól kezdve folyamatos építészeti kultúrát lehet kimutatni. A város - Pécs. Itt az utóbbi tíz évben a kutatásra szerencsés lehetőséget teremtett a belváros átépítése. A feltáró munka a Püspökvárra és környékére összpontosult. E néhány száz hektárnyi területen egy városközpont időben és térben teljes építészeti együttesének feltárása folyik. Ez majd első ízben nyújt olyan fokú bepillantást a középkori magyar város életébe, mint amit az antik Pannóniából Tác /Gorsium/ feltárása tesz lehetővé. A kutatási eredmények alátámasztják, kiegészítik és részletezik, ami az írásos emlékekből már ismert: a középkori Pécs
