Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1985-05-15 / 10. szám
1985.XXII.évf.10.sz. 20 Hazai Tudó si tások mia nyelv- és irodalomtudományok osztálya és debreceni bizottsága, a magyarországi református egyház és a debreceni egyetemi könyvtár megemlékezést rendezett április 25-27. között Debrecenben. Tolnai Gábor akadémikus, a rendezvénysorozat szervezőbizottságának elnöke elmondotta: a 300 esztendeje megjelent Biblia a XVII. századi nyomdatermékek egyik legszebb darabja. Tótfalusi Xis Miklós alkotása a ”Janson antikva”, ezt az ismeretlen, elfelejtett eredetű betűt Anton Janson lipcsei betűöntőnek tulajdonították, ezért róla nevezték el. A valódi alkotó kilétét 1954-ben fedte fel Harry Carter angol nyomdászattörténész, a betűtörténet kiváló szakembere és Buday György, a világhírű magyar fametsző művész. A Tótfalusi Xis Miklós munkásságának emléket állító konferencia nyitóülésére április 26-án a debreceni akadémiai bizottság székházában került sor, majd a tanácskozás - részben szekcióüléseken - másfél napon át folytatódott. Az eszmecsere-sorozatra a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Svájcból, Hollandiából és még számos országból érkeztek szakemberek. A résztvevők 15 magyar és 13 külföldi előadótól hallhattak referátumokat. Irodalomtörténészek és nyelvészek szóltak Kis Miklós filológiai, nyelvészeti, kiadói, népművelői munkásságáról, s több előadó foglalkozott a kor és Tótfalusi betümüvészetével. A Kossuth Lajos tudományegyetem könyvtárában április 26-án kiállítás nyílt meg, itt eredeti Tótfalusi-kiadványokat tártak az érdeklődők elé. Egyidejűleg az egyetem aulájában Tótfalusi-díjas könyvtervezők mutatkoztak be. A Magyar Helikon az évfordulóra megjelentette az amszterdami kis zsoltáros könyv hasonmását, a magyarországi református egyház kiadója pedig az Apologia Bibliorumnak - Tótfalusi egyik fő munkájának - az új magyar fordítást is magában foglaló kiadását. A Magyar Posta emlékbélyeget adott ki. Debrecen város Tanácsa Tótfalusi-emléktáblával jelölte meg az ősi nyomtató utca egyik házát, Budapest Főváros Tanácsa pedig sétányt nevezett el a XX. kerületben a világhírű betűmetszőről.
