Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-01 / 1. szám

1985.XXII.évf.l.sz

Hazai Tudósítások

6

Az 1985. évi népgazdasági terv eredményes teljesítésétől függ az 1986-1990-es esztendőkre szóló VII. ötéves terv jó megalapozása,

A cél, hogy Magyarország a következő években is biztonságosan haladhasson előre a népgazdaság intenzív fejlesztésének, a népjólét emelésének, a szocialista társadalom további sikeres építésének útján.- o -HIDTÖRTÉNELEM

Budapest, sőt az ország történelme egybefonódott a főváros hídjainak történetével. A szép hidak városa címmel a közeljövőben jelenik meg dr. Thaly Tibor kötete, amely részletesen ismerteti a hidak múltját és jelenét. Ebben a hídtörténelemben tallóztunk.

Az e 1 s ő. A Szentendrei-sziget déli csücskénél az időszámítás előtti harmadik században a kelták telepedtek meg, mivel a folyón viszonylag veszélytelen gázlót találtak. A gázló védelmére erős katonai tábort létesítettek Aquincum névvel, amely i.sz. 124-ben már városi joggal rendelkező provinciái székhely volt. Az ősi gázló helyén cölöphíd épült. Ez volt az első híd, amely a budai és a pesti partot összekötötte, több mint ezer évvel előzve meg a későbbi áthidalásokat, és majdnem kétezer évvel a mai közúti hidakat. A hidak előkelő családfájának alapító őséről van tehát szó.

A második. A két város állandó híddal való áthidalásáról Antonio Bonfini /Mátyás király krónikása/ szerint először Zsigmond készített terveket. A pesti oldalon vár jellegű hídfőt építtetett és a két partot állandó híddal - pons perpatua - kívánta összekapcsolni," de ebben az irigy halál megakadályozta". 1395-ben hajóhíd volt Pest és Buda között.

A harmadik. 1543-ban, amikor a törökök 150 évre "berendezkedtek" Budán és Pesten, olyan hajóhidat építettek, amelyet a későbbiekben is majdnem minden évben újra helyreállítottak.