Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1985-06-01 / 11. szám

1985.XXII.évf.11.sz.Hazai Tudósítások

6

lalkozásokat, gyakorlógimnáziumokat csatolnak a bölcsészkarhoz.

Eötvös Loránd kezdeményezésére - és a párizsi École Normale Supérieure mintájára - megalapítják az Eötvös-kollégiumot.

A huszadik század elején ismét elapadnak a támogatás forrásai, kevesebb kutatást folytatnak. Újabb fordulat az egyetem életében az 1919-es forradalom, 1920 után azonban minden új intézkedés hatályát veszti. Sok kiváló tanár dolgozik az egyetemen a Horthy-korszakban is: Gombocz Zoltán a nyelvészet területén, Korányi Sándor az orvostudományban, Györffy István tanszékén a kiváló néprajzosok sora nevelkedik, s létrejön a NÉKOSZ későbbi alapjául szolgáló Györffykollégium.

A budapesti tudományegyetem életében a legnagyobb változást az 1948-1949-es egyetemi reform hozta. Ismét új, nagy nevek az egyetem katedráin: Bárczy Géza, Domanovszky Sándor, Horváth János,

Lukács György, Pais Dezső, Szekfü Gyula a bölcsészkaron, Fejér Lipót, Novobáczky Sándor, Riesz Frigyes, Péter Rózsa a természettudományi karon, Hajdú Gyula, Nizsalovszky Endre, Világhy Miklós a jogi karon.

Kiválik az orvostudományi egyetem, megalakul a természettudományi kar, és a jogi karral, valamint a bölcsészkarral együtt most már ez a három intézmény alkotja az egyetemet, mely 1950-től felveszi Eötvös Loránd nevét. /Alapítójának, Pázmány Péternek nevét 1921-től viselte a pesti egyetem./

Az utóbbi évtizedekben megnövekedett a hallgatók létszáma és a tanszékek száma, intézetek sora alakult, s ezzel párhuzamosan új gondokkal - az épületek, tantermek befogadóképességének problémái, a kollégiumi elhelyezés gondjai - kell megküzdenie az egyetemnek. Mindezen gondok ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem ma európai színvonalú képzést nyújt hallgatóinak.

0 -