Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)

1984-11-01 / 20. szám

1984.XXI.évf.20.az.Hazai Tudósítások

4

össze, s az érdi tanács épületet bocsátott az új múzeum rendelkezésére.

A gyűjteménybe főként híres magyar utazók, felfedezők relikviáit és a magyarországi földrajztanítás emlékeit /atlaszok, földgömbök, tankönyvek stb./ helyezték el. A kiállításon mintegy félszáz magyar expedíció és egyéni utazás története ismerhető meg. Világtérkép mutatja a legjelentősebb magyar felfedezők útvonalait, apró lámpácskák láncai teszik mindezt még szemléletesebbé. A termekben időrendi sorrendben szerepelnek a nagy magyar utazók, Julianus baráttól Farkas Bertalanig.

Julianus barát 1235-ben érte el a Volgán túl élő akkori magyar népcsoportot. Budai Parmenius István új-fundlandi expedíción vett részt. Szepsi Csombor Márton 1616-tól bejárta fél Európát, s ő írta az első magyar nyelvű útleírást.

A kalandos sorsú magyar utazók közé tartozik Benyovszky Móric aki a 18. században négy világrészt barangolt be. Jelky András baj szabólegény /1730-1783/ feltehetőleg első magyarként jutott el Dél kelet-Ázsia szigetvilágába. A 18. században három magyar jezsuita szerzetes tett utat Dél-Amerikában.

A múlt század második felében magyar utazók tucatjai indultak el felfedező útra: Széchényi Béla Kelet-Ázsiában, Lóczy Lajos a Kaukázusban, Zichy Jenő Ázsiában, Stein Aurél Belső Ázsiában járt. Csak felsorolásképpen említjük meg a többi világhírű magyar utazó Körösi Csorna Sándor, Reguly Antal, Orbán Balázs, Vámbéry Ármin, Cholnoky Jenő, Teleki Sámuel, Magyar László és Bíró Lajos nevét.

A legújabb kori nagy vadászok és utazók - Baktay Ervin, Germanus Gyula, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Molnár Gábor - emlékei is megtalálhatók az érdi földrajzi gyűjteményben.