Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)

1984-08-15 / 15-16. szám

1984.XXI.évf.15-16.sz.Hazai Tudósítások 2 Augusztus 20-án az új magyar alkot­mány megszületésének 35. évforduló­ját, az államalapító Szent István napját és az új kenyér ünnepét kö­szöntjük. AZ ALKOTMÁNYJOGI TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉRŐL Ma már felnőtt generáció, alkotó ereje teljében van az a kor­osztály, amely akkor, három és fél évtizeddel ezelőtt indult az életnek, amikor - 1949. augusztus 20-án - megszületett Magyarország első, írott, azóta is hatályos alkotmánya, a Magyar Népköztársaság alaptörvénye. Az évforduló alkalmából az alkotmányról, az alkotmá­nyosság érvényesüléséről és az alaptörvény legutóbbi módosításával életre hívott Alkotmányjogi Tanács munkájáról nyilatkozott dr. Rőder Edit országgyűlési képviselő, az Alkotmányjogi Tanács titkára.- Három és fél évtizeddel ezelőtt - mondta - alkotmányunk, ez az alaptörvényként ismert jogszabály szentesítette országunkban a nép hatalmát, s 1949-ben célul tűzte ki a szocializmus felépítését. A társadalmi életben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett vál­tozások eredményeként 1972-ben került sor az alkotmány módosítására. Ez a jogszabály-korszerűsítés az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a tanácsok jogkörére vonatkozóan hozott változást. Alkotmányos szintre emelte az állampolgári jogok és kötelességek egységének elvét. Szocialista társadalmunk alapintézményei közé so­rolta a házasság, a család intézményét, biztosította az ifjúság szo­cialista nevelését, az állampolgárok életének, testi épségének vé­delmét, az emberi jogok tiszteletben tartását és pontosította a nemzetiségi jogokat. Alkotmányba iktatta a közvetlen demokrácia

Next

/
Oldalképek
Tartalom