Hazai Tudósítások, 1984 (21. évfolyam, 1-23. szám)
1984-06-15 / 11. szám
1984.XXI.évf.ll.sz. Hazai Tudósítások 9 ban., Rásonyi 7 évig volt egyetemi tanár Ankarában, majd két évtized múltán, 1963 és 1971 között ismét professzora lett egykori tanszékének. A névkutatás mellett, amiért Rásonyi Lászlót egymás után ismerték el Törökországban tudományos díjakkal, állami kitüntetésekkel, tudós társaságok tiszteleti tagságával, az idős magyar megírta odakint legnagyobb hatású monográfiáját, amely a Tarihte Türklük /A törökség a történelemben/ címet viseli. Rásonyi László a magyar tudománytörténetbe mint a világhírű Keleti Gyűjtemény megszervezője is beírta a nevét. Erre 1951-ben került sor, amikor az MTA Könyvtára a nyilvánosság számára is hozzá férhetővé tette orientalisztikai gyűjteményét. Ennek alapját Szilágyi Dániel, Kossuth konstantinápolyi munkatársa vetette meg mintegy 500 értékes török, perzsa és arab kézirattal, amelyeket 1885- ben az Akadémiára hagyott. Ezek közé tartozik Inb Khatibtól a Gyönyörűség Könyve, a Ferah-name is. E vallásos tárgyú mű a 15. századból való, s az ó-oszmán nyelvnek és irodalomnak talán legnagyobb alkotása. Szilágyi Dániel révén került Budapestre a magyarság történetének török krónikája, a híres Tarikh-i Ungurus is. A Keleti Gyűjtemény 5 ezer kéziratot tartalmaz. Ebből több mint 3 ezer tartozik a tibeti kultúra körébe. Magyar vonatkozása miatt különösen becsesek az úgynevezett Alexander-kéziratok, amelyeket a buddhista kánoni szövegekről egyenesen Körösi Csorna Sándor kérésére írt le három tudós láma. A gyűjteményben 600 török, 300 mongol, 150-150 arab és perzsa kéziratot is őriznek. Kevesen tudják azonban, hogy a Keleti Gyűjteményé Európában az egyik leggazdagabb hebraisztikai anyag, a középkori zsidó irodalom és vallásbölcselet tárháza. Ezt az 1066 zsidó nyomtatványt s 595 kéziratot, közte 9 inkunábulát, Kaufmann Dávid, az Országos Rabbiképző Intézet egykori tanára ajándékozta még az Akadémiának 1906-ban. A Kaufmann-hagyaték ékességét, a Misné Tórát 1980-ban
